Japánban a cseresznyevirág figyelés, vagyis a hanami minden korosztályt megmozgat, sőt olyan japán utazók és külföldi turisták is akadnak, akik helyszínről helyszínre követik a bimbók kibomlását. Hogy honnan tudják előre, hogy mikor, melyik helyen pattannak ki a hamvas rózsaszín vagy fehér színű virágok? A Japán Meteorológiai Társaság (JMC) minden évben összeállítja a cseresznyevirágzás előrejelzését.

A tél végétől kora tavaszig terjed az előrejelzés, és a társaság felelős szakemberei folyamatosan frissítik a térképet. Így könnyebbé teszik az érdeklődő helyiek és a turisták számára a legjobb hanami helyszín kiválasztását.

A virágzás időpontja minden évben függ az éves időjárástól, és a tavaszt megelőző ősz hőmérsékleteinek alakulásától is. Az időpontokat a helyszínek földrajzi elhelyezkedési is befolyásolja. Március közepén már megjelennek a virágok az olyan déli helyszíneken, mint Fukuoka, északon pedig, mint például Hokkaido szigetén egészen április végéig tart a virágzás.

A JMC február 29-én adta ki frissített előrejelzését 2024-re, amiben körülbelül 1000 hanami helyszínre írt ki lehetséges szirombontási és teljes virágzás időpontokat. A társaság szerint ebben az évben Tokióban március 22-én kezdenek majd nyílni a virágok és március 29-re minden japán cseresznyefa kivirágzik a városban. Fukuokában várhatóan március 21-én indul a virágzás és március 30-án lesz teljes.

Plédekről csodálják a látványt

Honshu középső részén, Kiotó és Oszaka területén a virágzás idejét március 22-re és 24-re teszik, míg a csúcsot április 1-re. Az előrejelzések szerint ekkorra mindkét város olyan lesz akár egy nagy rózsaszín vattacukor.

Távolabb, északon Sendai környékén április 3. a saccolt kezdés és április 9. lesz a virágzás csúcsa, míg Szapporóban, ahol télen sokméteres hófalak között közlekednek az emberek, és ahol 1972-ben téli olimpiát is tartottak, csak április 30-án indul majd meg a virágzás és május 4-jén borulnak virágba teljesen a fák.

A hagyomány szerint a virágzó cseresznyefák különösen szépek, ha egy kastély, templom vagy szentély körül állnak, ezért az ilyen helyszínek igen népszerűek a virágzás idején. A nagyobb parkokban esténként ki is világítják a fákat. Van, aki csak végigsétál alattuk, és úgy gyönyörködik a hófehér vagy rózsaszín virágokban, de az igazán lelkes hanamizók plédet vagy ponyvát, iletve némi elemózsiát is visznek magukkal, és piknikeznek a hulló szirmok alatt.

A cseresznyevirágzás Japánban kicsit olyan, mint a nagy szabadtéri koncertek: a legjobb helyeket már korán reggel lefoglalják.

Van, aki egyszerűen otthagyja a plédjét a kiválasztott helyen, nagyobb baráti társaságoknál azonban gyakran egyvalaki üldögél egész nap a földön a többiekre várva.  

Szerencsére nemcsak a világ egyik legdrágább országában, a bolygó túlfelén élvezhető az élmény. Hazánkban is van jó néhány hely, ahol rózsaszín és fehér virágok hada vár ránk március végétől.

Hanami magyar módra

Talán már mondanunk sem kell, hogy Budapesten, az ELTE Füvészkertben idén is lesz Sakura ünnep április 6-7-én és 13-14-én. A látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a sakura fák virágzásában. A hétvégi programokon a japán kultúra nagyon sok különleges és érdekes formában mutatkozik majd be. Idén is lesz japán nyelvóra, zene, harcművészeti –és fegyverbemutató, Go oktatás, koncertek, ikebana kiállítás és workshop is. A haiku verseny legszebbjei a kertben is olvashatók lesznek.

Ha Budapesten maradunk, gyönyörködhetünk még a díszcseresznyék színkavalkádjában a Tóth Árpád sétányon futó fasornál is a Budai Vár mellett. Ha az ember egy évben csak egyszer megy fel romantikus sétára a várba, akkor ilyenkor tegye.

A fővárosban még a Zuglói Fűvészkertben, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Margitsziget japánkertjében is megfigyelhető a pazar jelenség.

Ahol a cukrászda is a cseresznyevirágzásról kapta a nevét

A fővároshoz nagyon közel, a vonattal is jól megközelíthető Nagymarosra is mehetünk cseresznyevirágzást nézni. A díszfák itt a főtér két oldalát szegélyezik, amely hosszú és tágas, mint egy igazi ódon piactér. Szerencsére most is annak használják, szombat délelőtt a fél Dunakanyar, sőt Budapest lakossága is idejön beszerezni a legjobb kézműves sajtokat, kenyereket, kolbászt, lekvárt, gyümölcslevet, zöldséget, tanyasi csirkét. A piaclátogatás különleges élmény a vaskos rózsaszín virágpaplannal borított fák alatt. És hogy a virágzás pár hét mennyire meghatározó a Duna-parti település számára? Annyira, hogy a szomszédos utcában működő újhullámos cukrászdát, a Sakurát, – amelyet tavaly a 10 legjobb vidéki cukrászda közé is beválogattak – is ezután nevezték el.  

Sárospatakon minden tavasszal virágba borulnak a japán cseresznyevirágok a görög katolikus templom előtti sétányon, Nagykörűn pedig "fénnyel, imával, zenével és tánccal kérlelik a gyümölcsök királynőjét, hogy hozza el a tavaszt." A falu rendkívül híres a cseresznyefáiról. Templomkertjében több mint 200 hektáron sorakoznak a sakurák, amelyet hintón lehet bejárni a magyar hanami idején. Itt azonban nemcsak díszfák díszelegnek, hanem a legfinomabb, óriási, ropogós gyümölcsöket adó cseresznyefák is, mintegy 200 hektáron az ország legnagyobb cseresznyésében.

A tavaszi rügyfakadás Pécsett is páratlan látvány. Olyan, mintha Kiotó egyik parkjában sétálgatnánk. A pécsi köztemető sétánya áprilisban virágpompába burkolózik, ilyenkor nincs helye itt a bánatnak. A temető egyik főutcáját két oldalról szegélyezik a díszfák és kecsesen behajolnak a sétány fölé. Rózsaszín és fehér japáncseresznye egyaránt rügyet bont ilyenkor, és ha megfelelő az időjárás, akkor akár több hétig is púderrózsaszín az egész terület.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szomolyán nem kevesebb mint tízezer cseresznyefa virágzik áprilisban. A tavaszi cseresznye ünnep pedig már hagyománynak számít. A településen rövidszárú fekete cseresznyét termő fák állanak, azok finom gyümölcsét ünnepelve folyik az eszem-iszom ünneplés két napon keresztül.