Tény, hogy a Hévízi-tó nem tartozik a "hagyományos" tavainkhoz, hiszen sokkal melegebb a vize, mint egy közönséges tóé. Ennek – és természetesen az emberi beavatkozásnak – köszönhetően olyan fajok is képesek megélni a vizében, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott.

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. a Hévízi-tó kifolyójának első 500 méteres szakaszán célzott halászatot végzett, hogy ellenőrizze a halállományt. Sajnos az eredmények nem túl örvendetesek, hiszen mintegy 500 idegenhonos halat emeltek ki a 20 honos mellett – írja a köpönyeg.hu.

Az idegenhonos fajok közt megtalálható a hazai halakra is komoly veszélyt jelentő ragadozó, a jaguársügér. Ezenkívül több más idegen halfaj is megtelepedett a vízben, ami különösen nagy gond lehet, mivel kiszorítják a hazai fajokat.

Ráadásul a kifolyó távolabbi, hidegebb szakaszain is találkoztak velük, ami arra enged következtetni, hogy néhány generáción belül a halak alkalmazkodni fognak az itteni viszonyokhoz, ami ökológiai katasztrófát okozhat. A szakemberek csukák "bevetésével" billentenék helyre az egyensúlyt a vízben.

Már 2020-ban beszámoltunk arról, hogy a Gyöngyös-patakban egy horgász furcsa halat fogott ki, amit nem ismert fel. Beküldött fotója alapján a Magyar Haltani Társaság megállapította, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért, illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta ki. A Haltani Társaság 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vizekben eddig nem ismert halfajt talált. A probléma egyelőre azóta sem oldódott meg.