Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban 509 kilométer hosszan, 17 lovasturisztikai megállóponttal, 799 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.

Az 1960-as évektől a '80-as évek közepéig Magyarország Európában vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban. A rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovas túraútvonal jöjjön létre, de a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat, mondta el Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke az aktív lovasturisztikai hálózat létrehozásáért folytatott program hétfői verőcei zárórendezvényén, írja az MTI.

A Kincsem - Nemzeti Lovas Program egy olyan hálózat létrehozásán dolgozik, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel, a  megállópontokon meg tudnak állni, el tudják helyezni a lovakat.

Az 509 kilométeres közép-magyarországi lovasútvonal - "budapesti lovas körgyűrű" - az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovasútvonal hálózatához kapcsolódik. A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovasturisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok - hívta fel a figyelmet.

Az MLTE elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nem tilos, írja az MTI.