Győr hazánk műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, Budapest és Sopron után. A Műemléki Világnap alkalmából bemutatjuk a kedvenc helyeinket, megspékelve a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium honlapján található érdekes információkkal; a célunk pedig az, hogy egy kellemes városlátogatásra sarkalljunk mindenkit!
A Műemléki Világnapot az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület hozta létre 1983-ban, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. A világnapot 1984. április 18-án tartották meg először, amiről azóta minden évben egyre szélesebb körben, egyre több országban tartanak megemlékezést. A 39 éve meghirdetett kezdeményezés mára már világeseménnyé nőtte ki magát.
Ebből az alkalomból mutatjuk be Győr egy-két figyelemre méltó műemlékét, de azt le kell szögezni, hogy a kiválasztás teljesen szubjektív, hiszen rengeteg műemléknek minősített utcája, háza, tere van Győrnek, és még csak a Belvárost érintettük, az újvárosi, a nádorvárosi, a révfalusi műemlékekről és a Sziget műemlékeiről még nem is beszéltünk – nem véletlenül ez áll a 3. helyen, mint műemlékekben leggazdagabb magyar város.
A Káptalandomb
Ha az Óvárosban sétálunk lépten-nyomon műemlékekbe botlunk; ezt nem csak úgy mondom – tényleg minden második ház, kápolna és templom műemlék. Ez a város idegenforgalmi szempontból legjelentősebb része, és itt található a Káptalandomb, mely eredetileg egy hordalékkúp a Duna és Rába találkozásánál.
Természetesen a mai megjelenése majd három évezredes fejlődés eredménye. Itt találjuk a város két legősibb és legjelentősebb műemlékét, a Püspökvárat és a Nagyboldogasszony-székesegyházat, ami a domb legmagasabb pontján áll. Az eredetileg román stílusú templomot először a 14-15. században, gótikus stílusban építették át. A Bazilikához délről csatlakozó Héderváry-kápolnát is ekkor építették.
Három évvel ezelőtt, 2020. március 24-én az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a győri Káptalandombot.
A Püspökvár
A Püspökvár a mindenkori győri püspök lakóhelye. A többször is átalakított épület magját egy négyemeletes lakótorony képezi, amely szinte mindenhonnan látszik a Belvárosban. A robosztus építmény két emelet magasságig hasáb alakú, felső része pedig barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá.
A palota pincéjében Apor Vilmos püspök vértanúságát bemutató kiállítás látható.
Győr Belvárosában azt szeretem, hogy bármerre is indulunk meg, mindig egy újabb érdekességbe futunk bele. Ha például lesétálunk valamelyik Bazilika melletti kis utcában a Dunakapu tér irányába, akkor biztos, hogy kikeveredünk majd a Gutenberg térre, ahol a Frigyláda magasodik fölénk.
A Frigyláda és a ministráns katona
A Gutenberg tér egy olaszos hangulatú kis terecske, és itt áll a város egyik legszebb barokk szobra, a Frigyláda-szobor. Az emlékműhöz egy érdekes történet kapcsolódik. A legenda szerint "1729-ben, a Széchenyi téri Szent Ignác-templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött, szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót (monstranciát), amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt. A Frigyláda-szobrot III. Károly király emeltette 1731-ben az oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére, oda, ahol az úrmutató összetört" - olvasható a kozterkep.hu oldalán.
A frigyládát két lebegő angyal fogja közre és tartja a magasba. A barokk ládát, melynek tetején a dicsfénysugárba vont, Krisztust jelképező bárány ül, 2011-ben felnyitották, restaurálták, majd visszarakták az eredeti helyére.
A Kreszta-ház
Ugyanezen a kis téren áll a középkori eredetű, mai formájában 18. századi bástyaszerű kialakítású Kreszta-ház is. A házban tekinthető meg a Kovács Margit Gyűjtemény. A téren halad keresztül a Jedlik Ányos utca, szép barokk lakóházai közül mindenképpen érdemes megállni 9. számú előtt, melynek homlokzatát két 17. századi zárterkély díszíti. Az utca másik látnivalója, a 16. szám alatti romantikus épület, aminek az oldalán az Aranyhajó cégér díszeleg.
A Kármelita-templom
A győri karmelita templom nem csak jelentős műemlék templom, hanem nagyon kedvelt és különleges fotótéma is, főleg napnyugtakor, mivel sárga falait és homlokzatát szinte arany színűre festik a lemenő Nap sugarai, így az egész barokk épület olyan, minta glóriát kapna a történelmi belváros nyugati kapuját jelentő Bécsi kapu tér sarkában. Sziluettje a városban sok helyről látszik, elmaradhatatlanul hozzátartozik Győr városképéhez.
Nagyjából az idők végezetéig sorolhatnánk és részletezhetnénk Győr műemlékeit, de inkább azt ajánljuk, hogy egy szép, napsütéses szombat délelőttön induljatok el a Városházától végig a Baross utcán, sétáljatok ki a Széchenyi térre, ahol fehéren világít majd a kéttornyú, barokk Loyolai Szent Ignác bencés templom. Itt megnézhetitek az 1660 óta létező, egykori jezsuita gyógyszertárat, ma Széchényi Múzeumpatika, és ehettek egy finom fagylaltot a Pálffy Étteremnél.
Az említett Jedlik Ányos utcán keresztül sétáljatok el a Frigyládához és a Szódásszifon-szökőkúthoz, majd ki a Dunakapu térre. Itt ha szeretnétek felülhettek a Győri Óriáskerékre, melynek tetejéről belátható szinte a teljes Belváros. Vagy ha sétálni van kedvetek, akkor a teljesen megújult Várfalsétány legyen a cél. Ennek a szép sétánynak a végén a Bécsi kapu téren lyukadtok ki, ahonnan a Radó-szigetre is átsétálhattok, és pihenhettek egyet a zöldben.
Források: Gyorplusz.hu; Hellogyor.hu