Legutóbbi mátrai utunk egyik állomása Visonta volt, ahol azért álltunk meg, hogy saját szemünkkel is lássuk a település szép és híres templomát. A felszentelt épület érdekessége, hogy felújítása során, feltárást is végeztek a területén - ekkor derült ki, hogy a gótikus szentélynek román kori előzményei is vannak.
A közösségi összefogásról, a templom méltó felújításáról és a feltárás menetéről Szarvas László
polgármesterrel beszélgettünk a helyszínen. Abból amiket elmesélt és amilyen szenvedéllyel beszélt az elvégzett munkákról, érezhető volt, hogy az egész közösségnek fontos volt a templom igazi újjáéledése, és mindenki beletette a tudását.
A beszélgetés során megtudtuk, hogy a visontai Szent Kereszt plébániatemplomot az idők során többször átépítették. Amit jelenleg látunk, ha belépünk, az egy középkori eredetű, egyhajós épület. A gótikus stílusú templomot a 14-15. században építhették, de a kutatások szerint ekkor még egyáltalán nem úgy nézett ki, mint manapság. Megjelenését főleg a déli oldalon később hozzáépített torony határozta meg, valamint a 19. század elején készült ablakok és boltozatok.
Érdekesség, amire a polgármester hítva fel a figyelmünket, hogy a később épített torony konkrétan belóg a déli oldal ablakába, ami jól látszik, ha egész közel megyünk a falhoz.
A korábbi templom
Ha Visontán járunk, és esetleg van egy kisebb csoport is velünk, aki kíváncsi a templom történetére, érdemes előzetesen megkeresni a polgármestert, aki, ha ideje engedi, szívesen kinyitja a templom kapuját és elmondja az érdekességeket. Azt viszont magunk is láthatjuk, hogy az épület nyugati oldalán emelkedik egy kisebb magaslat, így a szakemberek is arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi templomot vélhetően a mai alatt kell keresni. Ezt a feltételezést pedig igazolta a 2013. július végén a templom hajójában és szentélyében kezdett régészeti feltárás.
A feltárás leírása szerint, a kelet-nyugati irányban, a hajóban húzott szelvény alig volt mélyebb egy méternél, máris több temetkezés előkerült belőle, melyek vélhetően 16-18. századiak voltak. "A szentély kutatása szinte azonnali eredményt hozott: alig a jelenlegi járószint alatt előkerült egy nyújtott, félköríves záródású szentély, illetve a hozzá tartozó diadalív visszabontott maradványa. Ez az épület a mai templom északi részén állt és a tájolása is más volt. Vagyis az új, gótikus templomot csakis ennek az elbontása után építhették."
A szakemberek 2013 augusztusában még kutatták a teplomot, a helyreállítás csak utána kezdődött meg. A polgármester intézkedéseinek hála a feltárt félköríves záródású szentély formályát ma is látni a felújított templomban, mivel a padlólapok úgy lettek lerakva, hogy a lábunk alatt kirajzolódjon a korábbi teplom vonala.
A Magyarország Műemlékjegyzéke szerinti leírat részleteti a belső kialakítást is: A szentély déli oldala előtt kis hajlású nyeregtetővel fedett sekrestye csatlakozik, törtvonalú oromzattal. Hajója csehboltozatos, szentélye fiókos dongával fedett. A hajó nyugati oldalán síkfödémes fakarzat áll. A falképeket Takács István készítette 1960-ban. Berendezése a 18. század végéről, 19. század elejéről származik; főoltárképét 1823-ban Braun István készítette.
A 15. században épült templomot először a 18. században újították fel, majd 1824-ben átépítették, ekkor készült új homlokzata. Építésze Rabl Károly volt. Az 1878-as felújítás építésze pedig Staud János volt.
Az ablakon berepülő orogona
Bár a templomnak van egy kisebb orgonája, de az nem működik, viszont a polgármester közreműködésével sikerült beröptetni a templom nyugati ablakán a gyönyörű és modern elektromos orgonát. Igaz, hogy ki kellett hozzá venni az ablakot, és egy kicsit a falati is meg kellett bontani, de a hangszer hangja, ami ma betölti az egész templomot, igazán megérte az erőfesztítést.
A nehéz hangszert tolták és húzták az erős emberek, mire végre bejutott az épületbe; de utána a festettüveg ablak is visszakerült a helyére. Ottjártunkkor pár percre be is kapcsolhattunk a csodálatos szerkezetet. A hangja még a csontjainkban is vibrált.