Hangulatos belváros, modern, lélegzetelállító természettudományi kiállítás, titokzatos ferences kolostor, toronykilátó és remek mátrai borok várnak ránk Gyöngyösön ha szánunk rá egy-két napot, és nem utazunk egyenesen tovább a Mátrába. Tapasztalatból írjuk, megéri maradni!
Többször is jártunk már a Mátrában, de Gyöngyös valahogy mindig egy olyan város volt, amin csak átutaztunk. Pár hete azonban konkrétan becéloztuk, és úgy döntöttünk, hogy egy kétnapos kirándulás során a lehető legalaposabban felfedezzük. Tettük mindezt a Tourinform Gyöngyös segítségével, amin keresztül rengeteg segítséget kaptunk, hogy merre induljunk útnak és mit fedezzünk fel.
Az irodát a város központjában, az évszázadokon át Piac térnek nevezett Fő téren találjuk. Tudunk itt kérni térképeket a városról és a Mátráról, palack áron vásárolhatunk a régió legjobb boraiból, sőt a Mátrai borvidék első közösségi bormárkájának, a MyMátrának a borait is megtaláljuk a polcokon. Szóval ne féljünk belépni, az iroda munkatársai örömmel segítenek mindenben.
Ottjártamkor én is tőlük tudtam meg, hogy a tér, ahol éppen álltunk, a 2000. évi újjáépítéskor nyerte el mai formáját, illetve azután, hogy az 1917-es tűzvész után átalakították. A volt Piac téren állt a régi városháza, és a város földesurainak, gazdag polgárainak középkori eredetű házai. Mai átépített formájukban hazánkban máshol nem látható egységes képet adnak, egy megnyugtató hangulatú főteret adva a helyieknek.
A tér épületei közül szólni kell az egykori Grassalkovich házról, mely a Fő tér 10-es szám alatt található. A kétszintes barokk épület ma a Vachott Sándor Városi Könyvtár otthona. Emeleti galériájában három tárlatot is láthatunk – bár ezek a mostani energiahelyzetben még nem látogathatók – de remélhetőleg nemsokára újra végigjárhatjuk őket. A Tourinform irodát egyébként ennek az épületnek a díszes kapuja mellett találjuk.
Gyöngyös és Mátra madártávlatból
Tovább sétálva a Fő tér északi részén áll a kéttornyú, jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan Plébániatemplom. Helyén a 13. században egy jóval kisebb templom állt, amit két alkalommal, először 1350 körül, majd a 15. században építettek át. A gótikus templomra ma már csak két-két nagy méretű gótikus ikerablak, valamint a déli hajóhoz épült egykori harangtorony falmaradványa emlékeztet.
A templom mai tornyait 1772 és 1815 között építették meg. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, és bár a templomot ezt követően hamar helyreállították, a két hatalmas barokk toronysisakot nem pótolták. Erre a visszaállításra 100 évet kellett várni. Az új toronysisakok 2018 és 2019 között érkeztek meg Gyöngyösre és a régi barokk minták alapján készültek el. Miután a sisakok a helyükre kerültek, egy toronykilátó is létrejött a déli toronyban. Lépcsőn is fel lehet menni a tetejére, ahonnan csodás kilátás nyílik Gyöngyösre és a Mátrára; remek fényképeket lehet készíteni az ablakokból. De én a csigalépcső helyett most a liftet választottam, mert hogy az is egy lehetőség.
A Szent Bertalan Plébániatemplom és a nagy GYÖNGYÖS felirat mellett elsétálva, a Szent Bertalan utca 3-as szám alatt találjuk a Szent Bertalan Vallásturisztikai Látogatóközpontot. Itt tudunk jegyet venni és kísérőt kérni a templomkilátóba, illetve a Kincstárba és a Lapidáriumba. Sőt, a látogatóközpontban egy finom kávét is ihatunk.
Elképesztő diorámák, videók és vulkánok
Gyöngyösi sétánk során láttuk azt a vasbeton szerkezetű épületet, mely az első ilyen építmény volt hazánkban 1910 körül és az egykori Honvéd Kaszinónak adott helyet. Ma közösségi házként működik. De elhaladtunk a Borpalota épülete előtt is, amit 1907-ben adtak át. Az épület alatt található pincészet ekkor 40 ezer hektoliter bor tárolására volt alkalmas. Ma is a város legnagyobb pincerendszere található a föld alatt.
Mivel fogyott az időnk, ezért a Ferences Plébániatemplomot és kolostort, ami a Barátok terén áll, és nagyon jól áll neki a korai tavaszi napfény, csak pár pillanatig tudtuk csodálni. Azt viszont megtudtuk róla, hogy a rendházat és a templomot a 14. század második felében kezdték építeni és írott források szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el. Az épületeket a törökök 1526-ban feldúlták, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették.
A korábban említett 1917-es tűzvészben ez a templom is súlyosan megsérült, helyreállítását 1920-1937 között végezték. A templom északi oldalához csatlakozó ma is ép egyemeletes kolostort 1701 és 1727 között építették. A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be déli traktusba. Itt az emeleten, ma is az eredeti helyén található a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtár. Az intézményben 16 000 kötetes ősnyomtatványokban gazdag anyag látható.
A Fő térről kiindulva, és végigsétálva a Kossuth Lajos úton kevesebb mint 10 perc alatt elértük a Mátra Múzeumot. A hajdani Orczy vadászkastély parkjának kapuját faragott oroszlánok védik, melyekről a legenda azt tartja, hogy amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni - írta a Gyöngyös-Mátra.hu. Mi kicsit később érkeztünk a múzeumhoz, úgyhogy a távozásukat nem tudjuk megerősíteni, de azt igen, hogy kötelességtudón visszatértek őrködni.
A kastély szép zöld parkjában találjuk hazánk legnagyobb, mintegy 430 centiméteres törzskerületű, törökmogyoró fáját (ágait ma már jócskán meg kell támogatni). A 2007-ben felújított kastély előterében a Mátraderecskén talált mamut hatalmas csontváza köszönti a látogatót, majd az alsó szinten vadászati, a felsőn helytörténeti kiállítást és egy interaktív élményteret találunk, ahol megtudhatjuk miként és mikor kerültek a csiga és kagyló fosszíliák a kastély padlózatát alkotó márványlapokba, és hogyan alakult és formálódott a Mátra domborzata.
A múzeum másik épületében, a modern Természettudományi pavilonban egy hatalmas épített fa gyökerétől a lombkoronájáig járhatjuk végig az épületet. Szintről szintre járva ismerhetjük meg a rendszertani osztályokat, méghozzá lélegzetelállító diorámákon keresztül. Az emlős, kétéltű, rovar, bogár és madár példányok olyanok, mintha megmozdulnának, mintha csak egy pillanatra álltak volna meg abban a helyzetbe, amiben éppen szemléljük őket.
Ennek a kiállításnak köszönhetően láthattam saját szememmel, hogy a kedvenc madaram, a holló mennyivel nagyobb, mint egy dolmányos vagy vetési varjú.
Érdekesség, hogy a pavilon legfelső szintjén egy működő méhkaptár is helyet kapott, melyből ki tudnak repülni a méhek az épületen kívülre. A pavilonnak van még egy másik része is, a növénykertként és élőállat-bemutatóként működő, kétszintes pálmaház. A 240 négyzetméternyi alapterületen trópusi, szubtrópusi növények körül több, ízeltlábúakat, kétéltűeket és hüllőket befogadó terrárium, valamint édesvízi akvárium, egy talajba süllyesztett kis, halasmedence és egy madárröpde is található.
Ne lepődjetek meg ha beléptek ide, a páratartalom pillanatok alatt a többszörösére emelkedik. Utána azonban friss levegőt szívhattok a kastélykertben, ahol egy kis tavat is találtok hidakkal és egy hangulatos pavilonnal. Itt megpihenni remek zárása lehet egy jó múzeumi sétának.
Gyöngyösi cikkünk 2. részében elhagyjuk a várost és felfedezzük a környéket. Ellátogatunk többek között Farkasmályra, ahol szállást és jó borokat ajánlunk, valamint tovább megyünk Mátrafüredre és Parádsasvárra is, ahol felkeressük a Parádsasvári Üvegmanufaktúrát. Tartsatok velünk legközelebb is!