Zsuzsával akkor találkoztam először, mikor tavaly ősszel lehetőségem adódott, hogy egy újságírócsoport tagjaként bejárjam a Nyíregyházi Állatpark egy részét; megcsodáljam az elefántokat, beszélgessek egy kakaduval, integessek az ezerszínű kaméleonoknak és megsimogassak egy kígyót.

A 35 hektáros tölgyerdőben, ahol az állatpark elterül, több mint 5000 állat lakik. Az ő gondozásukért, egészségükért és a látogatók maradandó élményéért pedig 140 munkatárs felel, akikkel Gajdos László igazgató és Révészné Petró Zsuzsa, oktatás és közönségkapcsolati osztályvezető nap mint nap együtt dolgozik.

Beszélgetésünk elején említette, hogy éppen egy külföldi szakmai útról tért haza. Mesélne egy kicsit a munkájáról?

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy itt az állatkertben a jó csapatmunkával érünk el sikereket. Bár általában engem látni és hallani a televízióban vagy a rádióban, ha a Nyíregyházi Állatparkról van szó, az én mondanivalóm semmit sem érne, ha nem lenne a hátam mögött egy remek csapat, akikkel közösen, az itt élő állatokért dolgozunk. Most éppen Csehországból érkeztem haza, ahol nem is közönségkapcsolatok, vagy oktatási pozícióban voltam jelen, hanem „szócső" voltam, és angol nyelven segítettem két gondozói gárda munkáját.

Tőlünk ugyanis el fog kerülni hamarosan egy igen impozáns állat és állatkertes körökben az a szokás, hogy segítve egymás munkáját a fogadó és a tartó hely gondozói egyeztetnek az állat szokásairól, napi rutinjáról. Így a magyar csapat elment segíteni a cseh állatgondozóknak, hogy az állat érkezése előtt minden elő legyen készítve. Hogy milyen fajról van szó, azt még nem árulhatjuk el, de hamarosan olvasni lehet róla a közösségi média felületinken. Egyébként nem titkolom, nagyon szeretek utazni és más kultúrákkal megismerkedni, így ha a munkám során lehetőség adódik rá, neki indulok.

Mi volt a legérdekesebb helyszín, ahova a munkájából kifolyólag eljutott?

A legtávolabbi helyszín Ausztrália volt, a legemlékezetesebb pedig, ahova az Állatparknak köszönhetően eljutottam az Jersey szigete volt, ami a Csatorna-szigetek legnagyobb földdarabja. Itt a híres zoológus, Gerald Durrell miniegyetemén tanulhattam. Ez volt életem egyik legmeghatározóbb időszaka. Mostanság már rövidebb időkre tudok csak elutazni, és jórészt Európán belül, mert anyuka vagyok.

Ha már itt tartunk, hogyan lett a Nyíregyházi Állatpark csapatának a tagja?

Egy nyári állatkerti tábor indított el az utamon. Nyíregyházán jártam egyetemre, és biológia tanári, valamint könyvtárszakon végeztem. A diploma után kötelező volt pedagógiai gyakorlatot végezni, és én az Állatpark nyári táborát választottam, ahol egy hétig kellett dolgoznom. Ennek most már 23 éve. Olyan csodás és varázslatos világ fogadott a parkban, ami teljesen magával ragadott. Gajdos László igazgató úr pedig még abban az évben állást ajánlott.

Utána döntöttem úgy, hogy itt Nyíregyházán szeretnék letelepedni és családot alapítani az akkori párommal, aki azóta a férjem. Az oktatási tevékenység mellett a tengeri akvarisztika részlegen lettem gondozó, de ahogy a park, úgy én is évről-évre fejlődtem. Végül a munka mellett levelező szakon elvégeztem a Debreceni Egyetem környezetvédelmi ökológia szakát is.

Melyik évszakban a legszebb az Állatpark?

A látogatói kultúrára jellemző - főleg itthon -, hogy húsvét közeledtével indul be a szezon, akkor érkeznek tömegével a látogatók. De ősszel és télen is nyitva vagyunk, tehát minden évszakban érdemes megnézni az állatokat. Már csak azért is, mert egy 35 hektáros tölgyerdőben járunk, ahol a természetközeli kifutók évszakonként más és más arcukat mutatják. Én például nagyon szeretem, amikor ősszel ezernyi színben pompáznak a lombkoronák a park területén. Az persze tény, hogy most hideg van, és az állatok jó része maga dönti el, hogy a kinti vagy a benti kifutót használja.

De ennek ellenére a munka nem áll meg, és már készülünk az idei szezonra. A beszélgetésünk előtt voltam éppen a fókatrénerek csapatánál; a kaliforniai oroszlánfókák el fogják kápráztatni a látogatókat az új kunsztokkal, amiket tanultak. Készítettünk is róluk egy kis videót, amit feltöltünk majd a közösségi média felületeire, és most már a Tiktokra is. Arra viszont figyelünk, hogy ezek a videók ne csak viccesek legyenek, hanem 30-50 másodpercben valami érdekességet, valósat is meséljünk az adott állatról, mert így tudjuk megfogni a mostani generációt.

Beszélgetésünk elején említette, hogy az állatkertek célja ma már nem csak az, hogy mi vendégek gyönyörködjünk az állatokban.

Így van, mára már teljesen átértékelődtek az állatkertek szerepei. Nemcsak szórakoztatunk, hanem oktatással, kutatással és fajmegőrzéssel foglalkozunk, mivel a legtöbb állatfaj napjainkban vagy közvetett vagy közvetlen okok miatt végveszélyben van. Élőhelypusztulástól a vadászaton át az állatkereskedelemig minden irtja az állatvilág populációit, éppen ezért nagyon fontos, hogy zárt tartási körülmények között kvázi, mint modern Noé bárkái, megvédjük őket a kipusztulástól.

Éppen ezért fontos tudni, és mindig hangsúlyozom, hogy az állatkertekben élő állatok, legyen az egy szibériai tigris, egy indiai orrszarvú, egy afrikai elefánt, már mind az állatkertben születtek, és az adott fajnak a koordinátora dönti el, hogy a kis jövevény melyik másik európai kertbe kerül, miután ivaréretté válik.

Büszkeséggel tölt el például, hogy nagyon sok kollégám komoly szakmai múlttal rendelkezik, ami a koordinátori munkát illeti. Nálunk dolgoznak például azok a koordinátorok, akik a vörös óriáskenguru és a fehér kakadu elhelyezéséért felelősek; ők döntik el, hogy az Európában élő adott faj populációi hova kerüljenek tenyésztésbe. De talán a legbüszkébb dr. Papp Endrére (állatorvos, zoológus, az elefánt szállítás nemzetközileg is elismert specialistája - a szerk.) vagyok, mert ő lett az elnöke az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének. Gajdos László igazgató úr pedig a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke. Egy olyan kertről beszélünk, ami 26 évvel ezelőtt még nem is létezett. Igazgató úr álmodta meg és minden évben új „szeletet" álmodik hozzá, így aki ellátogat hozzánk, minden évben újdonsággal találkozhat.

Olvasóink nem hallhatták sajnos, de most ugyan olyan szenvedélyesen mesélt, mint amikor ősszel, egy vezetett túra során körbe vitt minket a 3 szintes Zöld Piramisban, ami egyszerre esőerdőház és Ócenárium. Ilyen vezetésekre a látogatók is bejelentkezhetnek?

Igen, elég nagy az érdeklődés a túrák iránt, amiket egy kolléganőmmel együtt szoktunk vállalni, általában a hétvégi időszakban, előzetes egyeztetés alapján. És ami nagyon fontos számunkra, hogy főleg kis csoportoknak tartjuk a vezetést. Ez azt jelenti, hogy nem csak általános iskolás osztályok jelentkezhetnek, hanem komplett családok is, például akik több napra érkeznek hozzánk és megszállnak az Állatpark egyik szállodájában.

Mikor körbe mentünk a parkban, észrevettük, hogy az állatok többsége viszonylag szabadon jár-kel az állatkert területén.

A park legnagyobb varázsa, hogy ahol csak lehet száraz, vagy vizesárok választja el a látogatókat az állatoktól. Például, ha az elefántokat nézzük, akár az ázsiait, akár az afrikait (ritkaság, hogy egy park két elefántfajt mutat be - a szerk.), egyszerűen tudjuk, hogy az elefánt egy olyan emlős, aki nem tud ugrani. Nekik tehát elég egy árok és egy fakerítés, amin át az egész család gyönyörűen látható a nagy kifutójában.

És azt is tudjuk, hogy a gyűrűsfarkú makik szeretik a társaságot, így tavasszal már be lehet majd sétálni a Madagaszkár kifutóba az agglegény csapat közé, és le lehet pacsizni Julien királlyal egy finom falatért cserébe.

* A Nyíregyházi Állatpark, vagyis a SóstóZoo Európa legjobb állatparkja volt 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben ( a saját kategóriájában vagy a 600.000 látogató alatti kategóriában), valamint „Az év turisztikai attrakciója" díjat is többször elnyerte.