A Bulgária északi részén fekvő Szvistov városa melletti Novaeben kutató régészek a hűtőszekrény ókori megfelelőjére bukkantak: egy lapos kerámialapokkal kirakott kamrára, ami hidegen tartotta a romlandó árut.

A kamrát a katonai barakkok egyik helyiségének padlója alatt találták, benne hőkezelés nyomait viselő állati csontokkal. A nagyobb épületeken belül épségben talált hűtőhelyiségek ritkák, mert az átépítések során jellemzően megsérültek vagy megsemmisültek.

Novaet i. sz. 45-ben castrumként, katonai táborként alapították Moesia Inferior stratégiai fontosságú határának védelmére a Duna alsó folyása mellett. Elsőként a Legio VIII Augusta nevű római légió épített itt erődítményt földből és fából.

Helyükre 69-ben érkezett a Legio I Italica, amelyet Galliából helyeztek át ide, hogy megerősítsék a határ védelmét a dák betörésekkel szemben. Az erődöt ekkor megerősítették, és állandó, kőből épült barakkokat is emeltek, valamint egy ispotályt és egy fürdőt is. A I Italica majdnem négy évszázadon át állomásozott itt, amíg 441-ben a hódító hunok ki nem szorították őket.

A hűtőhelyiség a I Italica által épített principia (parancsnoki épület) alól került elő. A főzésről árulkodó csontmaradványok mellett egy kerámiatál darabjai és faszén is voltak benne; ez utóbbiról elképzelhető, hogy a kártevőket távol tartó füstölőként működött, írja a mult-kor.hu.