Pákozd a Velencei-hegység délkeleti lankáin fekszik, Székesfehérvártól 11 km-re. A régészeti lelőhelyekben, természeti kincsekben és történelmi látnivalókban gazdag település a kirándulók nagy kedvence. Ha Pákozdon jársz, ezeket a nevezetességeket feltétlenül látnod kell!

Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely

Bár a pákozdi ütközet nem tartozott a szabadságharc legnagyobb hadműveletei közé, szeptember 29. a honvédelem szimbolikus dátumává vált, melynek tiszteletére és emlékére emelték 1951-ben az Obeliszket.

Az Emlékpark bemutatja a magyar hadtörténet legfontosabb fejezeteit, a szabadságharc történetét, az első és a második világháború legfonotsabb eseményeit, a magyar katonák részvételét a békefenntartó missziókban, és a Doni-áttörést. A gyerekek játékos módon és a modern technika segítségével nyerhetnek betekintést a történelem meghatározó pillanataiba: kipróbálhatják a katonai akadálypályát, lézerharcolhatnak, valamint katonai egyenruhába is bújhatnak. Az Emlékpark márciustól novemberig minden nap 10 és 18 óra között tart nyitva. 

Velencei-tavi Madárrezervátum

A Velencei-tó délnyugati részén található terület 1958 óta védett rezervátum. Az öreg nádasok legfontosabb fészkelő madarai élnek itt: a nagy kócsag, a réti héja, a kanalasgém, a búbos vöcsök, a kis vöcsök, a nyári lúd, és a barkóscinege. Októbertől a nagy lilik népes csapata éjszakáznak a tavon, de ragadozó madarak is szép számmal előfordulnak.

A rezervátum nem csak madarairól, hanem gazdag növényvilágáról is híres. A lápi növényzetet a kosborfélék családjába tartozó hagymaburok és a ritka, tengermelléki káka ékesíti. Bár a természeti kincsekben gazdag terület csak előzetes bejelentkezéssel, és szakvezetéssel látogatható, a lenyűgöző látványért és a nyugodt kikapcsolódásért mindenképpen érdemes ide ellátogatni.

Pákozdi-ingókövek 

Az ingókövek a 1848-as emlékműtől nem messze a sárga jelzésű turistaútvonalon érhetők el. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, és a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyosuló sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olyan, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegeti.

A Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó különleges alakzatok egyedülállóak hazánkban.

 +1 Miskahuszár Szobra

A világ legnagyobb huszár szobra 100 tonna betonból készült és 13,01 méter magas. A monumentális  szobor Pákozdon, a Bogár halmon áll, ott ahol a mondák szerint Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy állt 1848. szeptemberében. 

A katonai emlékmű a magyar katonák hősiességét és bátorságát jelképezi, hiszen a szobor a pákozdi diadal helyén áll és arra emlékeztet, hogy egy huszár egyik kezében a győzelmi zászlót tartja, a másik kezét viszont a kardján nyugtatja, jelezve, hogy készen áll bármikor a harcra, hazája védelmére.

Források: pakozd.kornyeke.hu, programturizmus.hu, velenceito.info