Nagy feltűnést kelt az a szolnoki társasház, amelynek tucatnyi lakója ugyanarról a tőkéről szemezgethet friss szőlőt, akár az első, akár a harmadik emeleten lakik. A 40 évvel ezelőtt a fal tövébe ültetett tőke gigászi méretű növénnyé fejlődött az évtizedek során, mára pedig három szintet szinte teljes egészében beborítanak a levelei. 

A látvány megkapó, akár Milánó függőleges erdejét, a fákkal beültetett Bosco Verticálét is eszünkbe juttathatná, bár ez csak 30 évvel később, 2009-ben épült fel.

A szolnoki szőlőtövet egy földszinti lakos ültette még a '80-as években. Két-három év elteltével már egy szinttel feljebb kapaszkodott a növény, öt év múlva pedig a harmadik emeleten is megjelentek a friss hajtások – mesélte az egyik lakó, Mihály az agrotrend.hu cikkében.

Volt, aki drótból készített lugast a szőlőtőkének, amely vízszintes irányban több lakás előtti erkélyt is befutott. A növényt egyébként ugyanúgy kell visszametszeni, kötözni, mint bármely ültetvényen termő fajtát – árulta el az egyik nyugdíjas lakó, hozzátéve, hogy van olyan szomszéd, aki rendszeresen permetezi is.

A többségnek tetszik a természetes árnyékoló, persze olyan lakó is akad, aki nem látja szívesen. A városi "szőlőgazdák" szerint a növény akár tovább is tudna fejlődni, ha a többi lakó is megbékélne vele. A szőlőerdő ellenzői szerint hangyák, bogarak, vagy rágcsálók másznak fel a vastag hajtáson, és jutnak be a lakásokba. Akik azonban lelkesen kóstolgatnak a termésből, azt sem bánják, hogy időnként feketerigók, galambok is betérnek az erkélyükre egy-egy csippentésre.

A gigászi növény gyümölcse szinte fekete, festékszőlőnek használják a borászok. Néhány fürtöt hoz, kissé savanykás. A lakók még arról is beszéltek, hogy volt akinek sikerült kevéske bort, sőt állítólag pálinkát is nyernie a kipréselt nedűből.