A Mátrát elsősorban a természeti szépségei miatt keresik fel a kirándulók, nem pedig azért, hogy a helyi építészetben gyönyörködjenek. Pedig van jópár izgalmas építészeti emlék is a környéken, amelyek közül néhány olyan, mintha egyenesen egy felnémet kisvárosból szállították volna ide.
Ybl Miklós, az Operaház, a Várkert-bazár és a Szent István bazilika építésze egy egész kollekció hangulatos, fagerendás, vöröstéglás épületet hagyott maga után a Parádi-medencében, melyek a Károlyi család fényűző életvitelét voltak hivatott fenntartani.
A térség híres Ybl-emlékei között szerepel többek között a Szent Hubertus Panzió és étterem épülete Parádsasváron, vagy az Erzsébet-szálló Parádfürdőn, bár ez már Ybl halála után, áttervezve épült meg. Mi most három olyan épületet mutatunk, amelyek a kedvenceink az építész Parádi-medencébe tervezett épületei közül.
Az ivócsarnok
Ha vettünk már valaha parádi kénes gyógyvizet, amit különféle emésztési panaszokra, sőt a másnaposságra is ajánlanak, akkor talán emlékszünk a kecses üveg címkéjére, amelyen egy tündéri kis fagerendás pavilon látható. Ez az Ybl Miklós-tervezte épület bizony még ma is áll Parádsasváron, és nem más, mint a híres gyógyvizű forrás fölé épített ivócsarnok.
Ez a kis épület a 19. század utolsó harmadában épült fel, mellette pedig a Károlyi kastély található, valamint egy kisebb, ugyancsak hangulatos étterem – mindkettő Ybl alkotása.
Az ivócsarnok téglás, faszerkezetes épülete jelenleg nem látogatható, mivel palackozás folyik benne. Nincs is olyan jó állapotban, mint a szállodaként funkcionáló kastély és az étterem, de hogy különleges épületről van szó, azt így is megérzi, aki szemtől-szemben áll vele.
A parádsasvári Károlyi kastély
Talán logikusabb lett volna az ivócsarnok mellett álló parádsasvári kastéllyal indítani ezt a cikket, de mégis a kis épületet vettük előre, hiszen mi más jelképezne szebben egy gyógyvizéről híres térséget, mint egy ivócsarnok. A kastély persze már sokkal messzebbről magára vonja a tekintetet impozáns tömegeivel, mint az utcakanyar mögött alig észrevehető kis pavilon. Erről hiányoznak a fagerendák, de a homlokzatát ennek is vörös téglák borítják, éppúgy, mint a szomszédságában álló ivócsarnok, és a Szent Hubertus Étterem és Panziónak helyet adó építmény.
A kastély helyén eredetileg egy fürdőépület állt, amelynek átalakítására Károlyi György gróf bízta meg Ybl Miklóst. Az 1882-ben befejezett, neoreneszánsz stílusban felépített új kastélyt Károlyi feleségének Zichy Karolinnak szánta ajándékul, aki Sasvárnak nevezte el a palotát.
Arról nem találtunk információt, hogy pontosan miért ezt a nevet választotta, de ha a vörös tégláktól eltekintünk, és az épület sziluettjét nézzük, az égbe nyúló karcsú tornyával sötétebb fényviszonyok között valóban olyan, mintha egy ragadozó madarak lakta elvarázsolt kastély lenne. Az épületben jelenleg egy ötcsillagos szálloda üzemel, ahol 75 ezer forinttól foglalhatók szobák.
Cifra Istálló
Az ivócsarnokhoz hasonlóan nem hiányoznak a németes fagerendák az 1880-ban, Károlyi György gróf megrendelésére készült istálló faláról sem. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás ugyanis párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót szeretett volna, olyat, amely méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra Istállónak keresztelt épület a kastélyhoz tartozott, de attól néhány kilométerre, az Erzsébet szállónak is helyet adó Parádfürdőn épült fel.
A parádi cifra istallóba be is mehetünk, ugyanis a Közlekedési Múzeum egyik kiállítása kapott helyet a falai között. Pazar, 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat és fiákereket nézhetünk meg, valamint betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit is. Az istállóban ma is tartanak lovakat, ahogy régen.
