Pécs a pincék városa. Rengeteg újkori pince van, a 18-20. század időszakából, amelyek a történeti belváros felszíne alatt kanyarognak. Azonban olyan rejtélyes "alagútról", mint az a római korból származó, boltozott, föld alatti építmény, ami a székesegyház alatt fut, eddig még nem tudott a nagyközönség. 

A Bama.hu szerkesztősége utána járt a dolognak, és Tóth Zsolt pécsi régészt, a Janus Pannonius Múzeum munkatársát kérdezte meg a témában.

A régész szerint a székesegyház alatti rejtélyes föld alatti építmény története a 4. századra vezethető vissza. Ekkor kezdték használni temetőként a mostani székesegyház körüli területet a rómaiak. Akkoriban több forrás táplálta patak vize is áthaladt a temető területén és környékén. A temető építményeit, a téglasírokat és a sírkamrákat meg kellett védeni a felszíni vizek kártékony hatásaitól.

Feltehetően emiatt építekkék meg a csatortnát időszámításunk szerint a 4. század második felében. Ebbe vezették bele annak a pataknak a vizét, amely valahonnan a székesegyháztól északkeletre eredt. 

A cikkben olvasható még, hogy a téglaboltozatos csatorna beltere a keleti szakaszon 1,85 méter magas és 0,65 méter széles, azaz emberi léptékkel bejárható volt. Az építmény a két északi torony között, a középkori templomfal külső oldala mellett haladt, majd délnyugatra fordult a püspöki palota irányába. A csatorna jelentős része a mai napig fennmaradt.

Napjainkban, a 21. században új funkciót kapott a római kori építmény: a használaton kívüli csatornarendszert közműalagútként használják, a székesegyház fűtővezetékei haladnak benne.