Bizonyára téged is előcsalogatott a tavasz mézvirág illata, amikor már érezni a levegőben azt a különös vibrálást. Bőven elég volt a bezártságból, a fűtött szobák kényelméből. Ideje túracipőt húzni, hátizsákot csomagolni és elindulni Magyarország szépséges váraihoz. Merthogy kicsiny hazánkban jónéhány csodaszép várrom vár arra, hogy felfedezd. Induló cikksorozatban bemutatunk közülük párat, az egészen kicsitől a nagyobbakig. Szanda várával kezdjük a sort.
Nem véletlen hívják a Cserhát legszebb kilátóhelyének Szanda várát. A Cserhát szívében, 529 méter magasan állnak Szanda várának romjai a messziről is jól látható, kettős csúcsáról felismerhető Szanda-hegy keleti kúpján.
Amikor arra jártam, igencsak esett, ám ugyanúgy lehetett látni Szandaváraljáról érkező túrázókat a Kéktúrán át megközelíthető várromhoz, mint napos időben. A Vár-hegy vulkanikus szirtjein ül a Szandavár, melyet várromként is emlegetnek, és ahonnan pazar kilátás nyílik az előttünk elterülő mesés Palócföldre.
Geológiai értékek
A közkedvelt kirándulóhely a várból megmaradt "kicsinyke" rom mellett geológiai értékeiről is híres. Az itt emelkedő vulkáni orom már csak azért is egyedinek számít, mert a környező cserháti lankák leginkább üledékes kőzetből tevődnek össze. A környéken fellelhető Központi-Cserhát kőzetek viszont andezitből épültek fel. És míg a Mátra és a Börzsöny közvetlen vulkáni kitörésből erednek, az itt elterülő geológiai értékek a földhasadékokba benyomuló láva lehűlésének az eredményei.
Egy kis történelem
1331-es feljegyzések szerint Széchy Péter királyi várnagy Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Számos család és ág élt és uralkodott ebben a várban, majd a szandai „pogányok" gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben kerítettek sort a balassagyarmati magyar vitézek, akik a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül behatoltak a hegyi erődítménybe, az őrségét mind egy szálig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány" búvóhelyéül. Azóta a valamikori vár egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára.
Ha a nagy vármászásban megfáradnátok, remek feltöltődést kínál a túraút alján elhelyezkedő kutyabarát Várpult büfé, amely rántott finomságokat és autentikus frissítőket is kínál a szemet gyönyörködtető látvány mellé.
A vár mellett még számos látnivalót kínál Szanda, mint például a község szélén lévő, lelket símogatóan szép, rendezett pincesor, amely a szőlőművelés helyi múltját idézi. Túlzás nélkül állíthatom, hogy talán az egyik legelragadóbb pincesor, amit valaha láttam. A pincék nagy részében már bort nem tárolnak, ám díszítő jellegzetességként igazán fényes ékkövei a nógrádi ékszerdoboznak. A helyiek elmondása szerint a pincesor akár 200-300 éve is itt állhat. Egymástól méretükben alig térnek el, terméskőből vannak kirakva, tájbaillő építményeikkel jól harmonizálnak a tájjal. Páratlan látvány! Ha erre jártok, mindenképpen csodáljátok meg őket.
Ha már itt vagytok, ejtsétek útba az amúgy is kikerülhetetlen Mária utat, és az egyik híres állomását, a Márai forrást. Az itt élők felmenőinek idejében ismert búcsújáróhely volt az erdős domboldalban felfakadt forráskörnyék, amit az itt található Szűz Mária-képről Képecskének neveznek. Évekkel ezelőtt a szandai hagyományőrzők szorgalmazták, hogy ne merüljön feledésbe a Mária-forrás története.
Kezdeményezésükre megújult a nevezetes hely, ahol „a hegyről lehozott" fafeszületre is rácsodálkozhattok. Az önkormányzat segítségével ülőkék, lépcsők, fakorlátok készültek, a kiszáradóban lévő „kutat" kitisztították, és ma egy kis csövön át, újra folyik a vize, aminek gyógyító erőt tulajdonítottak. A betegségéből gyógyult szandai lakos, Ágócs János fogadalmának eleget téve Mária-szoborral gyarapította a búcsúhelyet.
A forrás Szandaváraljáról közelíthető meg, 15-20 perces erdei sétával.
Szandáról visszafelé, Balassagyarmaton átautózva, a nógrádi falvacskákat elhagyva egy bekötő út vezet a híres nógrádi várhoz, melynek neve a Novigrad, azaz Újvárból ered. Az ország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővárát látogathatjuk itt meg, amely újabb és újabb felfedezésre ösztönöz, akárhányszor is járjak arra. Az erődítmény az Ipoly folyó által félkörívbe rajzolódó, a Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. Következő beszámolómban részleteiben is kitérek Nógrád várára, majd azt követően, hamarosan érkezem a felújított hollókői várbemutatóval is. Addig is, kellemes barangolást kívánok nektek!