Hónapindító anyagainkban igyekszünk majd olyan hazai és külföldi helyeket, programokat párba állítani, amik könnyen elérhetők, közérdekűek és jó megismerni a történetüket. Az új év első hónapjában a megújulásra váró Városmajorra, és a fehérvárcsurgói kastélyparkra esett a választásunk. Tartsanak velünk egy sétára!
Néhány évig a Déli pályaudvarnál laktam, így a Tabán és a Vérmező állandó kutyasétáltatási terep volt számomra. A Városmajor pedig az a birodalom, ahova szép tavaszi napokon, vagy nem olyan őrületesen meleg nyári délutánokon kiültem olvasni a kedvenc könyvemet. Közel volt, zöld volt és a Széll Kálmán tér közelsége ellenére madárcsicsergéses, várostól távoli erdő hangulatát keltette. Bár nem akkora, mint a New York-i Central Park, de sosem jutottam el a Szilágyi Erzsébet fasor környékén lévő végébe. Na talán majd most.
Persze eddig is lett volna mit felfedezni, hiszen a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti völgyben húzódó térség, mint közpark, 236 éves múltra tekint vissza. Az Ördög-árok árterületét az 1720-as évektől kezdve folyamatosan valami másra használták. A török hódoltságig kaszálóként hasznosították, majd Buda visszavétele után a katonaság tulajdonába került. Sok évig húzódó tárgyalások és pereskedések által végül megszerezte a városi tanács, és az állandó hadgyakorlatok helyett zöldségtermelésre és kertészetek kialakítására használták, de sajnos csak 1781-ig, mivel a kertészetek ekkor felmondták bérletüket a helyben maradt hadgyakorlatok miatt.
Elárverezni nem sikerült a kertet, viszont ez egy jel lehetett, mert 1784-ben II. József Budáról Pestre helyezte át az egyetemet, amely az első polgári mérnökképző intézet volt Európában. Természetesen a hozzá tartozó botanikus kert sem maradhatott a helyén, így ide közparkot szerettek volna létesíteni. A magisztrátus azonban házhelyeket tervezett oda, ezért cserébe felajánlotta a számára értéktelenebb "város majorját". A területet végül 1785. július 25-én, idén 237 éve közkertté nyilvánította a Helytartótanács – olvasható a mult-kor.hu oldalán.
A park gyorsan a budaiak kedvelt helyévé vált, de fenntartására csak az itt működő vendéglő bevétele állt rendelkezésre, ami túl kevésnek bizonyult. Ezért a Városligethez hasonlóan itt is helyet kaptak a mutatványosbódék. A Városmajor (Stadt-Mayerhof) népszerűsége úgy megnövekedett, hogy már Pestről is ide kirándultak az emberek.
A vurstlihangulat és a vele járó züllés, a hangzavar, a katonaság folyamatos visszatérése a 19. századra kiűzte innen a vasárnapi sétálókat, a szerelmes andalgókat és a játszadozó kisgyerekeket. A park egyre elhanyagoltabbá vált. Tervek voltak az átalakítására, nem is kevés – a nyári színház kialakítása már az 1910-es években megfogalmazódott -, de 1917-ig várni kellett a tényleges lépésekre. A haladás akkor indult el, mikor a ki-kiáradó Ördög-árkot beboltozták 1917 és 1920 között, illetve bezárták a vurstlit is.
A Városmajort újra parkosították. 1922 és 1933 között elkészült a magyar Bauhaus egyik meghatározó épülete a Jézus szíve-plébániatemplom, 1936-ban pedig a mellette magasodó harangtorony.
Sajnos a második világháború után romok, roncsok és holttestek maradtak a területen, ami ideiglenesen temetővé és szemétlerakóvá alakult. Miután rehabilitálták a parkot, a híres Szabadtéri Színpad is megépült 1952-ben, de mellette helyet kapott a fák és sétautak között egy teniszpálya, egy tornacsarnok és egy sporttelep is, valamint a nyugati oldalán a Fogaskerekű Vasút 1874-ben üzembe helyezett végállomása. Legutolsó megújítására 2013-ban került sor, ekkor több mint 200 millió forintból szépült meg a Városmajor.
Buda zöld szigete újjáéled
Az új évben, pontosabban január 4-én érkezett a hír, miszerint bővülő funkciókkal éledhet újjá Buda zöld szigete. Kiírták ugyanis a Városmajor megújításáról szóló tervpályázati felhívást, amin bárki elindulhat. A pályaműveket a szakmai zsűri anonim módon, az egyes tervek alkotóinak ismerete nélkül bírálja majd el. A cél, hogy Buda legrégibb parkja jó minőségű, gondozott zöldfelületekkel, minőségi futókörrel, tágas kutyafuttatóval és megújult utcabútorokkal tagolt zöld szigetként szülessen újjá – írták a magyarepitok.hu oldalon.
A cikkben olvasható még, hogy a terveknek figyelembe kell vennie az önkormányzat és a civilek igényeit is. Fontos, hogy bővüljön a park zöldfelülete, érkezzenek új fák, de legyenek tisztások is. Újuljanak meg a játszóterek, az utcabútorok, a több korosztály számára is használható játékok. A célok közt szerepel, hogy rendezik a park bejáratait, újragondolják a belső ösvényeket, úthálózatot, sőt még arról is szó van, hogy a szomszédos Vérmezővel is új gyalogos és kerékpáros kapcsolatot alakítanak ki. A cél tehát adott, már csak a pályázókra kell várni. Hajrá Városmajor!
Irány a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély sétája
Székesfehérvár irányába indulunk, majd elrobogunk Iszkaszentgyörgy felé, és onnan már csak 8 kilométer autóval Fehérvárcsurgó. Hogy miért ezt a helyszínt választottuk második megállónknak? Mert bizony a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély megújult parkjában nem csak úgy céltalanul lehet barangolni, hanem január 16-án, vasárnap botanikai sétára is bejelentkezhetünk.
A fehérvárcsurgói birtok vásárlás útján 1853-ban került Károlyi György gróf tulajdonába. A rajta álló kastély klasszicista, eklektikus és barokk stílusban, Henrich Koch és Ybl Miklós tervei alapján épült fel. A ma már műemlék egészen 1944-ig a Károlyi család generációinak otthonául szolgált. Miután a családnak el kellett hagynia a kastélyt, katonák vették birtokba, majd a második világháború után az egész birtokot államosították.
Ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt. Az állagmegóvási munkafolyamatok 1980-ban kezdődtek meg. Az első ütemben helyreállították a két pavilont és a két szárnyat, majd 2011-ben a főépületet is átadták – olvasható a kastély oldalán, melyben most Accent Hotels működik.
Ennek a hosszú múltú kastélynak a kertjében tartanak minden hónapban botanikus sétákat. A másfél, kétórás program során a látogatók felfedezhetik a 22,5 hektáros történelmi kertet, amely egyben természetvédelmi terület is. Illetve megismerhetik a park 100-170 éves őshonos és egzóta faállományát, megcsodálhatják a csónakázótavat és a gloriette épületét.
A sétavezető Zsolnai Balázs kertészmérnök, növényorvos lesz, és időjárástól függetlenül megtartja a vezetéseket. Az első januári időpont után minden hónap közepén (február 20., március 20., április 17., május 15., [...] december 18.) lesznek séták. A vezetésekre előre jelentkezni kell, a jegyet pedig a helyszínen tudjuk megvenni. Egy felnőttjegy 1 800 forint, kastélylátogatással 2 500 forint, diák, nyugdíjas és csoportjegy 10 fő fölött pedig 1 200 forint személyenként, kastélylátogatással 2 000 forint – olvasható a kastély oldalán.