A klímaváltozás hatásait évről évre saját magunk is megtapasztalhatjuk: 1-2 évtizede még ropogott a lábunk alatt a hó, szánkóztunk, vadul hógolyóztunk, és boldogok voltunk, amikor tavasszal az első rügyek megjelentek a fákon és a bokrokon. Míg mi a felmelegedés miatt a vastag téli kabátjainkat a szekrényben hagyjuk, az állatok és a növények is a maguk módján reagálnak a megváltozott éghajlati jelenségekre.
Télen is sárgállik a táj
Csodaszámba megy az a képsorozat, amit Varga György készített a Zala megyei Hahót határában, a 74-es főút mellett idén január 4.-én. A repce (Brassica napus) a tavaszias melegben kinyílt. A repcevirágzás a szokásos időjárás esetén Magyarországon általában áprilisban kezdődik, és egyes fajták egészen szeptemberig nyílnak.
Aggodalomra adhat okot, hogy a méhek tavasszal a repce virágporát szállítják el, amelyből később a finom repceméz is készül, de januárban a beporzó rovarok még nem repülnek ki a kaptáraikból, így ez a virágpormennyiség úgymond veszendőbe megy.
A köpönyeg.hu cikke szerint január elsején nem csak a fővárosi, hanem az országos melegrekord is megdőlt. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy egyes területeken tavaszi melegben volt része az embereknek. 1921-ben Sopron mérhette az egészen eddig fennálló melegrekordot, akkor 15,3° C-ot regisztráltak az év első napján, mely most, 101 évvel később megdőlt. A csúcstartó mostantól Főnyed, ahol 17,5°C-ot regisztráltak 2022 első napján.
A fővárosban is sikeresen megdőlt a január elsejei melegrekord. Az eddigi legmelegebb újév szintén 1921-hez kötődött, akkor a Gellért-hegy környéke produkált 13°C-os meleget, ami nem semmi. Ez most módosult, mivel Lágymányos 14,4°C-kal elorozta a rekordot.
Hó helyett nyílik a hóvirág
Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kert január 1-én meglepő képet posztolt, amelyen a pompás hóvirág (Galanthus elwesii) a télutó virága, – amely gyakran hóval és jéggel dacolva mutatja meg bájos, bókoló bimbóit, – már most, a tél közepén virágzik náluk.
Néhány évvel ezelőtt még február végén bukkantak fel az első hóvirágok, és már az is aggodalomra adott okot, mert késői fagyok képesek tönkretenni az apró virágokat. Tavaly már ennél is hamarabb előbújtak: január végén szirmot botottak. Idén viszont megint egy hónapos korábbi virágzást tapasztalhatunk. A hazánkban honos kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) egyébként főként ligeterdőkben, gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben fordul elő, és védett növénynek számít.
A bőlömbika sem kelt útra
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában. A bölömbika vonuló madár, az állomány nagy része csak március és október között tartózkodik nálunk, a telet a mediterrán vidékeken és Afrikában töltik. Egyes példányai azonban megkísérlik az áttelelést hazánkban, ami egy kockázatos vállalkozás a részükről.
Ha huzamos ideig fagyos az időjárás, a madarak táplálkozóhely nélkül maradhatnak, ami végzetes lehet a számukra. Ezért lehetőség szerint meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett kísérlik meg az áttelelést. A lassan áramló vízen A Sóstó-érben jó esélye van átvészelni a téli időszakot, mivel itt a vadludak, récék is fagymentesen tudják tartani mozgásukkal a vízfelületet – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.
Áttelelő fehér gólyák
Magyarországon 2004/2005 tele óta állandósulni látszik néhány fehér gólya áttelelése. Ezek a madarak az akár Dél-Afrikáig is elvonuló fajtársaikkal szemben az itthon maradás mellett döntöttek. Ha sikerül túlélniük a tél viszontagságait, a következő télen is jó eséllyel maradhatnak helyben, mivel ekkor már meglehetős rutinnal, kidolgozott túlélési stratégiával rendelkeznek – írja cikkében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A fehér gólyák áttelelési próbálkozása egy természetes alkalmazkodási folyamat része. Hogy megértsük: száz azonos fajhoz tartozó madáregyed többsége átlagos viselkedésű, néhány egyed viszont kockáztató. Utóbbiak később vonulnak el ősszel, tavasszal korábban érkeznek vissza, vagy megpróbálkoznak az átteleléssel. Ha a környezeti viszonyok nem változnak lényegesen (akár év tízezredeken keresztül sem), akkor ezek a próbálkozó egyedek a nem túlélhető viszontagságok miatt elpusztulnak, így szaporodni sem tudnak. Viszont ha változik a környezet, például mint napjainkban a klíma, akkor a kockáztató egyedek életben maradnak, szaporodni is tudnak, így viselkedési sajátosságaikat át tudják örökíteni az utódaikra.
Ezen a felvételen például 2010 végén Tápiógyörgyénél telelő gólyákat sikerült filmre vennie a MME-nek.
Tudnunk kell azt is, hogy a kockázatot vállaló egyedek nem végletesen kiszolgáltatottak a környezeti hatásoknak, emiatt nem feltétlen szorulnak emberi segítségre sem. Mivel röpképes állatokról van szó, elviselhetetlenné váló időjárási hatások esetén az életrevaló madarak akár egyetlen nap alatt is ezer kilométerrel délebbre húzódhatnak. Azt, hogy az áttelelő fehér gólyák nem szorulnak a segítségünkre, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a 2004-2017 közötti időszakban csak egy áttelelő fehér gólya elhullására derül fény Magyarországon, és az a madár sem zsákmányhiány miatti éhezésben pusztult el.