Annak ellenére, hogy az idei téli időjárás még messze nem hozta a legnagyobb mínuszokat, a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő, és az itt telelő erdei fülesbaglyok jelentős része már behúzódott a városokba, falvakba – írja a park honlapja, a kmnp.hu.

Ez a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Fészket nem épít, hanem varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, esetleg valamilyen emberi építmény padlására költözik be, és ott neveli fel fiókáit. Érdekessége, hogy jellegzetes tollfülei csak díszek, az igazi fülnyílásai a fej két oldalán találhatók, és igen nagyok, mivel a hallása is igen kifinomult. Szemei narancssárgák. A baglyok szemei igen nagyméretűek, és a szemgolyókat nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek mozgatni. Ennek kompenzálására viszont akár 270 fokos szögben el tudják forgatni a fejüket.

Amikor beköszönt a tél, az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott területekre. Ősszel Eurázsia északi területeiről is jelentős számban érkeznek hozzánk telelő példányok. Rendszerint fenyőkön vagy tujákon húzódnak meg, mert azok lombja védi őket a széltől és más időjárási viszontagságoktól. Előszeretettel tanyáznak a fenyőfákkal tarkított városi parkokban, templomkertekben, de akár egy kertes ház udvarán álló fenyőfát is kiszemelhetnek. A nappali órákban a fákon alszanak, éjszaka pedig vadászni indulnak. Patkányokat, házi egereket, vagy ha azokból kevés van, akkor a téli hónapokban apró testű madarakat (verebeket, cinegéket) is zsákmányolnak.

Magyarországon a baglyok fővárosának az egymás mellett elhelyezkedő Kisújszállást és Túrkevét tartják, mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is eléri. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesek bevonásával minden évben megszámolja a telelő erdei fülesbaglyokat. A következő szinkronszámlálás 2022. január 28-31. között lesz, ebbe mindenki bekapcsolódhat önkéntesként.