Elárulta a hó a börzsönyi farkast

Korábban már írtunk arról, hogy a Börzsönyben a hiúzok mellett időről-időre néhány kóborló farkas is felbukkan. E nagyragadozók nyomainak megfigyelésére a tél a legmegfelelőbb időszak, a friss hóban időnként akár a turistaösvények mentén is találkozhatunk a hegység táplálékláncának csúcsán elhelyezkedő állatok nyomaival.

Farkas - illusztrációForrás: colfelly/28 images/pixabay

Pontosan ez történt a héten a Magas-Börzsönyben is, ahol bár csak vékony hóréteg fedte be a tájat és csupán rövid időre, ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy egy rejtőzködő lakó óvatlan nyomaira bukkanjon az Ipolyerdő munkatársa. A felfedezést a szervezet a Facebook-oldalán osztotta meg.

A közönséges farkas vagy európai szürkefarkas egykor Európa-szerte elterjedt, ma már csak szigetszerű populációi találhatók meg a kontinens északi részén és a hegyvidékeken. Bár a Kárpátokban elterjedt, a mai Magyarország területéről az intenzív vadászat következtében csaknem kipusztult. Állománya a II. világháború végére nagyon lecsökkent, majd később el is tűnt. A 80-as években ismét megjelentek farkasok az Északi-középhegységben, elsősorban a Zempléni-hegységben és az Aggteleki karsztnál, ahol azóta is jelen van néhány család. Napjainkban is rendkívül ritka, fokozottan védett faj - derül ki a Wikipédia szócikkéből.

Hazánkban ritkán látott vendég a farkas - illusztrációForrás: StrormmillaGirl/Pixabay

A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.

A farkasnyom felismerése
Mint korábban a Duna-Ipoly Nemzeti Park összefoglalójából megtudtuk, a farkas nyomai leginkább egy nagyobb kutyáéra emlékeztetnek, azonban szakértő szemek számára egyértelműen megállapítható a különbség. A farkas lábnyomai valamivel nagyobbak, elnyújtottabbak és hosszúkásabbak, mint a kutyáké. A kifejlett farkas mancsnyomainak hossza 10-13 centi, szélessége 7-9 centi között változik.


A nyomok vonala, úgynevezett csapa „zsinórozik", azaz a mancsnyomok egy határozott vonal mentén helyezkednek el, határozottan egy irányba tartanak és céltudatosabbaknak tűnnek. A kutya nyomai ennél szertelenebbek, gyakran kóborolnak, megfordulnak, illetve sosem távolodnak el jelentősen a turistautaktól, ahol a gazdájuk sétál. Emellett a farkas nyomaiban a felső két ujjpárna és talppárna között jellegzetes X forma figyelhető meg, a mancsnyomok szimmetrikusak.

Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. „Sportból" vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény. Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében - olvasható a wwf.hu oldalán.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek