Hogy az utazni vágyók ne csak a Balaton felé tekingessenek, hanem kevésbé felfedezett világörökségi borvidékünk, Tokaj irányába is, a vidékfejlesztés egyik legfontosabb részét, a Tokaj-hegyalja felé vezető kétszer két sávos utat már el is kezdték kiépíteni - tudtuk meg Szerencs polgármesterétől, Nyíri Tibortól egy olyan sajtótájékoztató ideje alatt, ahol Szerencs és Tokaj legújabb attrakcióival ismerkedtünk.

A kormány jelentős összeggel támogatja a zempléni és tokaj-hegyaljai régiót, melynek célja, hogy Budapest és a Balaton után a leglátogatottabb turisztikai célpont legyen - ezt már Posta György, Tokaj polgármestere mondta el a tokaji Világörökségi Bormúzeumban. A fejlesztések keretében épülőben van egy ötcsillagos szálloda, egy négycsillagos hotel pedig átalakítás alatt áll: a jövő szezonra 155 új férőhellyel bővül a szállodák kínálata, emellett kerékpárút is épül a régióban.

Az egész napos programon a szervezők bemutatták a kiállítótérré vált cukorgyári raktárépületet, a Rákóczi-várat, a Világörökségi Bormúzeumot Tokajban, a Rákóczi Pincét és a Hétszőlő Szőlőbirtokot, valamint a Tokaji Múzeumot.

A szerencsi cukorgyár raktárépületének új élete

"Ha Szerencs, akkor csokoládé" - idézte a jól ismert szlogent Majoros Judit, a Zempléni Múzeum igazgatója Szerencsen, a cukorgyár egyik épületében. A csokoládégyártás Szerencsen még továbbra is működik, de a Szerencsi Cukorgyár 2008-ban leállt, majd a gyárépületek nagy részét lebontották, így a buszból csak a lepusztult maradványait láthattuk. Az egyik raktárépületét EU-s támogatásból azonban felújították, és létrehozták benne a Turisztikai Központ és Kerékpárkölcsönzőt, amelyben a sajtótájékoztató kezdődött.

Az emeletes épületben magángyűjtőktől származó kiállítások láthatók: van például egy ezernél is több játékrégiségeket bemutató gyűjtemény, ahol a plüssmaciktól kezdve a babakocsikon keresztül a Gazdálkodj Okosanig megtalálható minden, amit 1950-től 80-ig a gyerekeknek gyártottak. Emellett veteránmotorokat és retro műszaki cikkeket is találunk az épületben, valamint egy olyan termet, ahol a Szent Koronát, Nagy Imrét, Csokonai Vitéz Mihályt és magyar mesék hőseit, például Gombóc Artúrt ábrázoló csokoládészobrokat is kiállítottak.

Teljesárú jegy: 800 Ft
Kedvezményes jegy: 400 Ft
Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 9–16 óra között.

Az egymillió képeslapgyűjtemény vára

Szerencs kétségkívül legnagyobb attrakciója a Rákóczi-vár, melyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem építtetett a 16. században. A felújított várban kapott helyet a Zempléni Múzeum, melyben a Rákócziak korszakából származó tárgyakat tekinthetünk meg, köztük alabárdokat, ládákat, valamint a fejedelmi pár rekonstruált öltözékét.

Egy különálló kiállításon pedig az ország legnagyobb, egymillió darabból álló képeslapgyűjteményéből láthatunk ízelítőt a vitrinek mögött. Vannak képeslapok 1902-ből, képeslapok amelyek azt ábrázolják, hogyan képzelték el a jövőt száz évvel ezelőtt, üdvözlőlapok balatoni nyaralásról, és sokan biztosan találnak egyet-egyet saját szülővárosukról is. A képeslapok közül 270 ezer darab egyébként megtalálható a Hungaricana.hu oldalon, ahol rá is kereshetünk a saját városunkra.

Teljesárú jegy: 800 Ft
Kedvezményes jegy: 400 Ft
Tárlatvezetés díja: 4000 Ft

Szerencs látnivalói között szerepel még egy interaktív csokoládékészítő műhely, illetve az a szimbolikus világörökségi kapuzat, ami a 37. számú út mentén fogadja a településre érkezőket. Az építmény annak a régi mondásnak az alapján épült fel, miszerint Szerencs a Hegyalja kapuja. A kapuzat két 18 méter magas, terméskővel borított, bástyaszerű építményből áll, amit az út két oldalán helyeztek el. A tornyok tetején 12 méter magas, sugaras szerkezetű, fából készült díszítményt is láthatunk. Karácsonykor itt, az út mellett állítják fel a település másik attrakcióját, azt a 41 világító rénszarvas által húzott mikulásszánt, amit 96 437 LED izzó világít meg.

Csepel kerékpárral a Világörökségi Bormúzeumban

Tokaj-hegyalja világörökségi helyszín, és ezzel hazánk olyan országok mellett szerepel Európa 10 világörökségi borvidékének listáján, mint Olaszország, Németország, Franciaország vagy Portugália. Ez az első információ, amit megtudhatunk a Tokajban lévő, 2015-ben alapított Világörökségi Bormúzeumban. A második pedig az, hogy a Tokaji Aszút először 450 évvel ezelőtt említették írásos okiratok.

De a múzeumban nem csak beszélnek a borvidékről, a térség borkultúrájáról és a szüreti hagyományokról, hanem a saját kezünkkel és lábunkkal is megismerhetjük a vidéket. A Tokaj-hegyalja régió térképét például egy Csepel kerákpárt hajtva fedezhetjük fel. Egy másik teremben pedig azt tesztelhetjük, hogy ha borászok lennénk, be tudnánk-e azonosítani a különféle illatokat: rá tudnánk-e jönni például, hogy banánt vagy éppen kén illatát érezzük.

Felnőtt: 1 000 Ft
Diák (6-26 év): 500 Ft
Nyugdíjas (62-70 év): 500 Ft
Családi belépő: 2.500 Ft (2 szülő és 2 vagy több 16 éven aluli gyermek)

Egy 18. századi polgárházban lépkedhetünk

A város főterén található egy 1790-ben épített polgárház, melyet a görög eredetű, Karátcsonyi nevű kereskedőcsalád építtetett. Az 1985 óta múzeumként látogatható emeletes lakóházban fa lépcsők és korhűen berendezett enteriőrök, freskókkal díszített falak idézik fel a 18. század végének hangulatát. Az egyik falfestmény például olyan hatást kelt, mintha a kétszáz évvel ezelőtti Tisza partján sétálnánk.

Az épületben egy régészeti kiállítás és egy egyházi ikon-gyűjtemény is helyet kapott, a padlástérben pedig egy néprajzi kiállítást nézhetünk meg. Ez nem is feltétlenül a kiállított tárgyak, hanem a hatalmas belmagasságú fa nyeregtetős térszerkezet miatt érdekes, melynek a közepén lévő kémény szinte egy modern szobrot idéz. A hegyaljai hagyományokhoz hűen egy pincerendszer húzódik a múzeum alatt, ahol olyan, a bor készítéséhez használt tárgyakat állítottak ki, mint például egy aszúválogató asztalt.

Felnőtt: 1000 Ft
Diák (6-26 évig): 500 Ft
Nyugdíjas(62-70 évig): 500 Ft
Családi belépő: 2.500 Ft (2 szülő és 2 vagy több 16 éven aluli gyermek)

Ebben a pincében elbóklásznánk egy ideig

Tokaj felújított sétáló utcáján található a 15. század elején épült Rákóczi Pince, mely a Hegyalja legtágasabb földalatti terme. A pince történelme során mindig is királyok, fejedelmek, hercegek és tábornokok birtokában volt. Ez volt az a hely, ahova a szüretkor lovasszekerekkel hordták a szőlőt, majd leválogatták és préselték a szőlőszemeket, és ahol az alacsony pinceágakban sok éven keresztül érlelődött a belőle készült bor.

A történelmi lovagteremben ma borkóstolóval egybekötött pincelátogatásra várják a turistákat, emellett rendezvényeknek és koncerteknek is otthont ad a helyszín. A bórkóstolással együtt megismerhetjük az 1502-ben telepített Hétszőlő Birtokot is, ahol a mai napigaz ország egyik legbársonyosabb Tokaji Aszúját készítik. Az 55 hektárnyi területet felfedezhetjük vezetett túrán, de önállóan is, a három különféle irányba vezető tanösvényen.

Makai Gergely, a birtok igazgatója és borásza szerint a legnépszerűbb programok az 1-1,5 órás vezetett túrák, amikor a szőlőműveléssel, a bioműveléssel is megismerkedhetnek a vendégek. Szüretkor meg is lehet kóstolni az aszúsodott szőlőszemeket, amelyeket - talán kevesen tudják - egyenként szednek le a tokaji aszú készítéséhez.