Mostanra hagyománnyá vált, hogy minden évben megelevenítik a gyulai vár 1566-os ostromát az utolsó júliusi hétvégén. Idén mintegy kétszáz hagyományőrző vesz részt hazánk egyik leglátványosabb hadijátékában, amelyen valós eseményeken keresztül idézik vissza a történéseket élő kommentálással egybekötve. Összesen tizennégy hagyományőrző egyesület vesz részt a Gyulai Végvári Napokon július 30. és augusztus 1. között.

A harci jelenetek újra játszása mellett, idén is felidézik a török kori Gyula hangulatát, a látogatók benézhetnek a vár tövében táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, megismerhetik, hogyan öltöztek, mit ettek, és éltek közel ötszáz éve. A hagyományőrző csoportok látványos fáklyás felvonulást tartanak, hadijátékot játszanak csatajelenetekkel, várostrommal; zenélnek, korhű kellékekkel bemutatják a tábori életet, a török hódoltság meséit és a korabeli mesterségeket.

1566 nyarán mintegy 30 ezer fős oszmán sereg ostromolta a mintegy 2600 keresztény katona védte gyulai várat. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták.

Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá – olvasható az esemény weboldalán.

Az ingyenes programsorozaton bemutatót tart Mónus József történelmi cél- és harci távlövő íjász, többszörös világbajnok, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be. A Gyulai Végvári Napok részletes programjáról ezen az oldalon olvashatnak.