A lovas zarándoklat Mátraverebély-Szentkút egyik leglátványosabb eseménye, a lovasoknak pedig egy olyan lelki élmény, amely a lóval közös, olykor viszontagságos vándorlásról szól. Június 27-én lóháton, fogatokkal, szamarakkal, huszáröltözetben érkeznek a zarándokok a nemzeti kegyhelyre, hogy Szent László ünnepén áldást kérjenek állataikra, tevékenységükre.

A katolikus nemzeti kegyhely évente 200 ezer zarándokot fogad az ország minden részéről. A buszos, autóval megtett vagy gyalogos zarándoklatok mind más élményt, tapasztalatot nyújtanak a látogatóknak, ahogy a lovas búcsú is, amely a nemzeti emlékhely egyik legkülönlegesebb eseménye, és nem csak a látvány miatt. Az ideérkezők útja ugyanis ilyenkor nemcsak önmagukról szól, hanem hűséges társukról, annak szükségleteiről, olykor zabolátlanságáról is.

A vasárnapi búcsúra közel 50 zarándok érkezik lovával, akik többnyire 1 napi járásra, 50-60 kilométeres körzetből: a Karancsból, a Jászságból, Szécsényből, Pásztóról lovagolnak az út elején tett személyes felajánlásért és az áldásért. A 11 órási szentmisét a közös bevonulás után Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök mondja, aki a szertartás végén Szent László ereklyéjével áldja meg az egybegyűlteket. További információt ide kattintva találhatnak.
