Napjainkban nagyjából 30-40 róka élhet Veszprém négy-öt pontján. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány évente mintegy 1200 hívást kap a rókákkal kapcsolatos problémák miatt. Megoldást találni erre csak összefogással, a városi példányok befogásával és legalább 30 kilométerre történő kitelepítésével, illetve az elhagyatott területek rendben tartásával, valamint a rókák etetésének megszüntetésével lehet – írja a veol.hu.
"Ha egy varázslattal eltüntetnénk a házakat az erősen parkosított jellegű Veszprémből, akkor egy csodálatos erdőben állnánk. Ez tökéletes alap a rókáknak a túléléshez" – mutatott rá Németh József, a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány vezetője. Véleménye szerint vannak fix pontok a városban, ahol rendszeresen találkozhatnak velük az emberek. Ilyen például a Dózsaváros, az egyetem környéke és a Cholnoky-lakótelep is.
A vadmentők vezetője hangsúlyozta, hogy a rókák nagyon intelligens állatok, amelyek régen még csak egy-egy alkalommal jártak be rabolni olyan portákra, ahol felelőtlenül tartottak állatot. Azóta folyamatosan, egyre közelebb költöztek a falvakhoz, városokhoz, ahol paradicsomi állapotokat találtak, illetve generációról generációra egyre inkább megszokták az ember közelségét.
A felnőtt rókától nem kell félni, alapvetően óvatos, igazi kutyaalkatú állat, ennek megfelelő a felépítése és a viselkedése is hasonló.
Viszont ugyanúgy, mint egy kóbor kutyánál, a rókánál is fennállhatnak azok a felvehető és átadható fertőzések, amelyek egy kóbor állatra jellemzőek. Elmondása szerint a veszettség terén a denevér és a sün a legveszélyesebb, utánuk jön a kóbor macska, és csak ezután következik a róka. Németh József kiemelte: a városok elhagyott területeinek rendben tartásával, továbbá azzal, hogy az udvaron nem hagyunk kint élelmet, távol tarthatjuk őket.
A már beköltözött példányokat pedig élve, csapdával lehet befogni, és kiköltöztetni a várostól legalább 30 kilométerre, a természetes élőhelyére. A vadmentők saját költségükön már sok ilyen egyedet ivartalanítottak azért, hogy ezek a félig szelíd, urbanizálódott állatok ne szivárogjanak vissza a városba, és itt ne szaporodjanak tovább. Ez a leghumánusabb megoldás a probléma kezelésére, amelyhez közös összefogásra van szükség az adott település illetékesei és a helyi állatmentők között.