Mint az mme.hu híréből kiderül, tavaszonként gyakran megfigyelhető, hogy autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedik, kopogtatják a madarak, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket. A tükröződő felületek azonban megtévesztik őket, és úgy vélik saját tükörképükről, hogy riválissal van dolguk, ezért támadni kezdik azt.

A tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc akár végzetessé is válhat a madárnak, mert teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs" támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört. 

Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása.

A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást
a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatók. Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral, esetleg ragasztószalag-csíkokkal, stb., csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg tükrözőképességét.

A visszapillantó tükör esetében a legegyszerűbb megoldás, ha behajtjuk, rögzített tükör esetében pedig letakarjuk (pl. régi zoknit ráhúzva) amint észrevesszük, hogy egy madár rendszeresen visszajár ide. Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az egyik legegyszerűbb, ez nem áll másból, mint zsinegre kötött nejlonzacskó-darabokból, amiket az ablkara köthetünk. Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra.

A szervezet minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán hangsúlyozza, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja. További képek és videók láthatók az MME oldalán.