Mint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldala hírül adja, Finnországban jelölt nyári ludak kerültek lencsevégre a minap a Fertő mellett.

A skandináv madarak ritkán jutnak el ide, mert két fő vonulási útvonaluk közül az egyik a tengerpartot követi, a másik a Tisza völgyében az Alföldre és a Kelet-Balkánra vezet. Érdekességként kiemelték, hogy az egyik madár ugyanolyan nyomkövetőt visel, amit Magyarországon is használnak, és amelynek a neve "Ulappa" - ez finn nyelven (többek között) azt jelenti "nyílt tenger".

Mint a Wikipédia szócikkéből kiderül, a nyári lúd a legnagyobb termetű európai vadlúd, melynek európai elterjedési területe több, egymástól elszigetelt foltból áll, míg Ázsiában Kínáig összefüggő területen lelhető fel. A Kárpát-medence vízparthoz közeli, nyílt élőhelyein rendszeres fészkelő. Magyarországon a tavak és mocsarak nádasaiban, gyékényeseiben költ, elsősorban a Hortobágyon, a Kis-Balatonnál, a Velencei-tó és a Fertő tó, valamint a kiterjedtebb halastórendszerek környékén.

Különálló populációi más és más úton vonulnak és eltérő helyeken telelnek. Az izlandi és skóciai állomány a Brit-szigeteken telel, a Norvégia partmenti részén, Dél-Svédországban és az Északi-tenger menti országokban költők az atlanti partok mentén vonulnak Spanyolországba és Észak-Afrikába. A dél-finn, balti, lengyel, cseh és osztrák területek populációi a Kárpát-medence érintésével érik el a mediterrán régiót, eljutnak Algériáig, Tunéziáig (Ichkeul-tó).

A fekete-tenger-vidéki állomány nagyrészt helyben maradó, enyhe teleken a kárpát-medencei állomány  is helyben marad. Itt gyülekeznek a csehországi halastavakon fészkelők is. A skandináv állományból csak kevés madár jut el hozzánk, viszont a lengyelországi fészkelők egyik alternatív vonulási útvonala érinti a hazai vizes élőhelyeket, elsősorban a Fertő-tavat. Kemény teleken a nálunk fészkelők Olaszországig, Spanyolországig sőt Észak-Afrikáig (Algéria, Tunézia) is eljutnak.