Az utunkat Bakonybélben kezdtük, mert annyira gyönyörű volt az idő, hogy nem akartuk elszalasztani a Nap melengető sugarait. Győrből indultunk neki és több ponton is megálltunk útközben. Például Vanyolán, ahol az üdvözlő tábla mellett rögtön egy régi kripta fogadja az érkezőket. 

Talán furcsán hangzik, de aki szereti a régi épületeket, azoknak ajánlott megállni egy pillanatra a község első utcájában, rögtön az építmény mellett és belesni az ajtókon. Mi is körbejártuk a szebb napokat is megélt síremléket és nagyon reméltük, hogy egyszer eljön az ideje és felújítják, hiszen szép formája miatt éke lenne Vanyolának.

Ha nem álltunk volna meg néha-néha, akkor Győrből körülbelül egy óra alatt juthattunk volna Bakonybélbe, a Felpéc-Kajárpécről vezető úton keresztül. De nem bántuk meg a kis kitérőket, mert az egyik településen őszi dekorációs versenyt tartottak az utcafronton. Legalábbis mi így éreztük, mivel szinte minden második kapu előtt állt egy vicces és kedves tökös kompozíció. Szalmabálákkal, dísztökökkel, őszi virágokkal és szalmazsákból kialakított ölelkező vagy iszogató bábukkal találkoztunk végig. Öröm volt nézni.

Déltájban érkeztünk meg Bakonybélbe. Már otthon utánanéztünk mit is szeretnénk megnézni, így az első helyszín a Borostyán-kút volt, mely 1 kilométerre található a település központjától. Hogy merre kell menni, azt nagyon informatív táblák jelzik végig az út mentén. A séta közben megtudhatjuk, hogy Szentkút, vagy másik nevén Borostyán-kút Szent Günther és Szent Gellért emlékét őrzi.

A táblákon is leírt történetek szerint Szent Gellért 1023 és 1030 között a bencések bakonybéli kolostorában élt, és ide a három forrás kútjához járt remeteként elmélkedni és imádkozni. Az ő emlékére emelték a kis kápolnát 1825-ben, ami olyan szépen visszatükröződik a víz felszínén. A kálvária és a stációk pedig 1885-ben épültek. A kút és környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájához tartozik.

A Borostyán-kúti tó nagyon népszerű hely. Körbe lehet járni, a köré helyezett padokon pedig meg is lehet pihenni. Élvezhetjük a látványt, a zavartalan nyugalmat, de ha nem hagyunk szemetet magunk után, piknikezhetünk is. Mi is megragadtuk az alkalmat, és miközben susogott mellettünk a nád, megebédeltük madárlátta szendvicseinket.

Bakonybél a legek vidéke is

Ha erre járnak, számítsanak rá, hogy szinte mindegyik erdei útvonal túrajelzéssel van ellátva, ami azt jelenti, hogy a szélrózsa minden irányába elindulhatnak kirándulni. Az útvonalak végén pedig forrásokra, barlangokra bukkanhatnak. Aki még elszántabb, az a Bakony legmagasabb pontjára a Kőris-hegyre is felkapaszkodhat, melynek tetején ott áll a Vajda Péter kilátó, így több mint 710 méter magasból nézhet le az alatta elterülő Bakonyra, mely ősszel ezer színben pompázik.

Legnek számít még az Odvaskői-barlang és a Hubertlaki-tó is. Az előző a Bakony egyik legismertebb barlangja, melyet egy 1037-es okirat említ először, így a történelem során sokan találtak itt menedékre. A Magas-bakonyi erdők mélyén elterülő tavat pedig úgy is emlegetik, mint a helyi "Gyilkos tó", mivel ebből is sok letarolt facsonk mered az ég felé.

Ha visszatérünk a községbe, akkor érdemes felkeresni a Pannon Csillagdát is, ami egy kis utcában bújik meg, nem messze a Szent Mauríciusz Monostortól. Bakonybélnek és környékének annyira alacsony a fényszennyezettsége, hogy pont megfelelő helyszín a Csillagda számára. Találunk itt csillagásztörténeti kiállítást, planetáriumot és távcsőparkot. Program tehát van bőven, még úgy is, hogy a vírushelyzet miatt nincsenek külön kérhető 3D-s vetítések.

Gyógynövényes sörrel és csendes hétvégékkel

A bakénybéli sétából nem maradhat ki a már említett Szent Mauríciusz Monostor sem, melyet Szent István alapított 1018-ban Szent Günther tanácsára. A monostorban az építészeti és vallási értékek mellett gasztronómiai kínálattal is találkozhatunk.

Mivel az itt élő nyolc szerzetes a biokertben termesztett gyümölcsökből és zöldségekből lekvárokat, kencéket és teákat készít, illetve söröket és likőröket a környező gyógy- és fűszernövények segítségével, ezért kóstolójegyet is lehet venni az egyéni látogatói belépő mellő. Egyébként az ő nevükhöz fűződnek a Bors Serfőzde gyógynövényes, belga típusú, felső erjesztésű ale sörei. 

Átruccantunk Zircre is

Zircen a Ciszterci Apátságot látogattuk meg, melynek temploma Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye. A ciszterci szerzetesek, akik Sziléziából érkeztek, 1732-ben kezdtek el itt építkezni, és felhasználtak a romos középkori épületmaradványokat is. Az apátságot végül 1752-ben szentelték fel.

Főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templombelsőt 2005-ben restaurálták, azóta az eredeti pompájában tündököl. Ha szeretnék megcsodálni a bazilikát és érdekli önöket az egyház- és rendtörténeti kiállítás, az arborétum és a műemlékkönyvtár is, akkor egy 3000 forintos kombinált jeggyel az egész területet bejárhatják.