Sárospatak kicsit olyan, mint egy titkos távoli kis zug, amiről az ember csak a beavatottaknak mesél. Pedig a város se nem apró, se nem ismeretlen, csak valahogy nem ugrik be elsőre, ha az ember hétvégi utazáson gondolkozik. Pedig remek helyen van, a Zemplén vadregényes közepén, ráadásul az egyik legpatinásabb borvidéken. Átfolyik rajta a csillogó vizű Bodrog – mely aztán Tokajnál ömlik bele a Tiszába –, vára az egyik leghíresebb az országban, szépséges kollégiumi könyvtárát Pollack Mihály tervezte. Kisvárosokat bemutató sorozatunk következő részében, tartsanak velünk a településre, melynek történelmét szabadságharcosok írták!
A vár, ahol forradalmárok adtak egymásnak titkos találkát
Találós kérdés. Tudja, hogy melyik vár látható az 500 forintos bankjegy hátoldalán? Az elejére II. Rákóczi Ferenc portréja került, de vajon mi van a másik oldalon? Bizony, a sárospataki vár, vagy, ahogy a köztudatban is szerepel, a Rákóczi-vár. Bár a híres család nevéhez kapcsoljuk, a vár valójában jóval azelőtt épült, hogy a Rákócziak birtokába került volna. Eredeti alakjában még Perényi Péter erdélyi vajda és koronaőr építtette 1534 és 1542 között, és csak 1616-ban hozta hozományként Lorántffy Zsuzsanna, mikor I. Rákóczi György felesége lett. Az épület rengeteg történelmi eseménynek volt szemtanúja, 1708-ban például itt hívta össze az országgyűlést II. Rákóczi Ferenc.
A vár középpontja és legöregebb része az öt emelet magas Vörös-torony, de hasonlóan híres a Lorántffy-lodgia is, ez az oszlopos lépcső és nyitott árkádsor, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. A fontos részletek közé tartozik az északkeleti sarokbástyán látható Sub Rosa erkély is, mely inkább egy, a síkból kiugró, kis kerek toronyszoba. Nevét arról a festett rózsa szimbólumról kapta, mely kupolás mennyezetének közepén látható. A latin sub rosa kifejezést két értelemben használjuk, mivel egyrészt azt jelenti, hogy „a rózsa alatt", de azt is, hogy „titokban". És valóban, a krónikák szerint itt, a sárospataki várban tartották titkos találkozóikat a Wesselényi-összeesküvés résztvevői.
Ma a vár óriási tárháza a múzeumi kincseknek, azon túl, hogy önmagában is egy gyönyörű és hangulatos történelmi emlék. Néprajzi, képzőművészeti, történeti és régészeti gyűjtemény is látható a falak között. Az állandó kiállításokon meg lehet nézni többek között a Rákóczi-családról szólót, mely egyben Sárospatak 17-18. századi történetét is magában foglalja, ezen kívül a Vörös-tornyot és az Olaszbástya kazamatát, de egy reneszánsz konyhát is berendeztek itt. Ez utóbbi nemcsak látványos, de időnként használatba is veszik – ilyenkor megtelik élettel és illatokkal a történelmi konyha.
Sokféle tudás egy helyen
Szintén a vár területén található I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye, mely az 1600-as évek elején és közepén működött, ez idő alatt 80 ágyút készítettek itt. Az eredeti műhely már nincs meg, azonban a helyszín rekonstruálásakor arra törekedtek, hogy minél hűebb módon adják vissza az egykori hangulatot – ez egyébként Európa első ágyúöntő bemutatótere. Kifejezetten szórakoztató formában mutatják be az ágyúkészítés folyamatát, még korhű ruhákba öltöztetett bábukat is beállítottak az egyes munkafolyamatok „elvégzésére".
Az ország egyik legrégibb oktatási intézménye is a városban van. A Sárospataki Református Kollégiumot még 1531-ben alapított ugyanaz a Perényi Péter, akinek a vár építését is köszönhetjük. A híres iskolának híres tanítványai is voltak, többek között Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond, de itt tanult a későbbi forradalmár-szabadságharcos Kossuth Lajos is.
A kollégium tudományos gyűjteménye több részlegből áll; az Iskolatörténeti Múzeum az év végéig felújítás miatt zárva tart, viszont a könyvtártermet be lehet járni: az idegenvezetett séta időtartama körülbelül fél óra. Talán fellengzősen hangzik, de ez a hely valóban olyan, mint a tudás szentélye, különösen a díszterem, melyet Pollack Mihály tervezett.
Lazítson gyógyfürdőben vagy pincetúrán
Bár Sárospatak az iskolák városa – az említett legendás kollégium csak egy az oktatási intézmények sorában –, itt nem csak tanulni vagy a múlton merengeni lehet. Van például egy remek fürdő is Sárospatakon, a Végardó Fürdő, melynek első, fából készült medencéjét még a Bodrog partján építették meg. 1959-ben találtak rá a 38˚C-os termálvízre, melyre az egész fürdő épült. A víz gyógyhatású: javasolják izületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére, de a nőgyógyászati panaszokat is enyhíti. A fürdőben ma hat medence van, az úszómedencétől a gyerekmedencén át a termálvizes medencéig, plusz három éve már az izzasztó/lazító szaunavilág is üzemel.
A vár parkja alatt, vagyis a föld gyomrában is akad látnivaló, ugyanis itt fut a körülbelül egy kilométer hosszú, 16. században épült Rákóczi pince, mely az egyik legnagyobb a környéken. Történelmi, csodálatos, de nem az egyetlen. Mert azt ne felejtsük el, hogy a Bodrog partján fekvő Sárospatak, 26 másik településsel együtt a Tokaji borvidéken található. A városban és annak környékén több pincészetben is lehet bort kóstolni, vagy akár egy nagy sétával összekötni a dűlőkre tett túrát, mondjuk a bő 4 kilométerre fekvő Hercegkútra, a Világörökség részét képező Gombos-hegyi pincesorokhoz.
Sárospatak környékén nagyon jókat lehet kirándulni, hogy mást ne mondjunk, a Megyer-hegyi tengerszemhez, amely kevesebb mint 6 kilométerre található a várostól. De néhány kilométeres körben sok egyéb látványosság is van, ezekből szemezgetünk most kicsit.
Honfoglalás, néprajz és egy elegáns férfi szalon
Karosra 20 perc alatt át lehet érni autóval Sárospatakról. Kelet felé kell indulni a városból a majdnem a szlovák határon fekvő település irányába, melynek határában a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás korabeli lelőhelye van. A Honfoglalás Kori Látogatóközpontban több kiállítást is meg lehet nézni, az eredeti tárgyak mellett pedig érintőképernyős megoldások, hangok, filmek animációk hozzák közelebb a régmúltat.
Sárospataktól délnyugatra fekszik Sárazsadány, autóval szűk negyed óra alatt lehet átérni a faluba. Itt látható a Rákóczi Múzeum néprajzi kiállítása, mely a tárgyi emlékek segítségével mesél a múltról az Emlékek Házában, a Vizek Házában, a Tűz Házában és a Föld Házában.
A falun túl, de Sárospataktól még mindig csak bő negyedórányi útra találjuk Tolcsvát – és a Tolcsvai Szirmay-Waldbott kastélyt, melyet néhány évvel ezelőtt gyönyörűen felújítottak. A klasszicista épület legfontosabb és legértékesebb helyiségei a könyvtár és a férfi szalon. A főúri lakhelyet „guide myself", vagyis okostelefonra letölthető szolgáltatással, vagy idegenvezetővel is be lehet bejárni. Tolcsván nem ez az egyetlen nemesi rezidencia, hat egykori főúri kúria is van a településen – de ezeket kellő figyelemmel kell végigjárni, amire itt sajnos most nincs helyünk. Talán egy következő cikkben.
