A július 3-i nemzetközi műanyagzacskó-mentes nap (International Plastic Bag Free Day) a Bag Free World 2008. évi kezdeményezése révén vált világnappá. 2011 óta pedig egy teljes hónapot szentel az egész világ ennek a kampánynak. Persze nem csak ekkor érdemes a témával foglalkozni, de ha néhányan ennek a hónapnak a hatására váltanak át műanyagmentes alternatívákra, vagyis inkább kezdik el kerülni az egyszer használatos műanyagot, akkor már megérte.

Nagyon összetett témáról van szó, amit mindannyian a saját bőrünkön érzékelünk, még akkor is, ha élőben sosem láttunk tonnányi műanyaghulladék-halmokat, vagy nem úsztunk lebegő szívószálak és nejlon zacskók között a valamelyik tengerben, óceánban. Ráadásul egy igen ellentmondásos helyzetbe kerültünk idén márciusban, amikor a koronavírus világjárvány miatt bezárkózni kényszerültünk otthonainkba.

A karantén adott egy pofont a környezetvédelemnek

A klímaválság kapcsán indított és az évek óta tartó, egyre sikeresebb környezetvédelmi kampányok hatására hazánkban is nőtt azoknak a száma, akik áttértek a zerowaste (hulladékmentes) vagy ahhoz közeli életmódra. Egyre több vendéglátóhely és élelmiszeripari, élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cég kezdte elhagyni az egyszer használatos műanyagokat, és tért át azok fenntarthatóbb (például komposztálható) változatára, azonban a karantén és a vírus elleni védekezés sokszor felülírta ezeket a próbálkozásokat.

Nehéz kérdés, de a prioritáslistán ekkor jogosan került előbbre az egészségmegőrzés, a megfertőződés vagy a már rejtetten hordozott fertőzés átadásának elkerülése. Újra előkerültek a boltokban a műanyag zacskók, higiénikusabb választásnak tűntek az előre csomagolt zöldségek, gyümölcsök, többen kezdtek egyszer használatos gumikesztyűt hordani, és inkább ittak műanyag szívószállal és elviteles poharakból, mert nem bíztak a mosogatás minőségében, vagy eleve a vendéglátóhelyek ezekre tértek át élelmiszerhigiéniai és biztonsági okokból.

Bár a hónapokig tartó leállás miatt a Föld és a természet talán mégis többet profitált a környezetszennyezés ideiglenes csökkenése miatt, és ahogy már lazulnak a járványügyi korlátozások, a lakosság is visszatér a zacskó-, műanyagmentes vagy zacskószámot minimalizáló életmódjához.

Nem minden műanyagtól kell megválni

Nem érdemes szorongani és sikítva menekülni minden műanyag láttán, mert alapvetően nem a műanyag a főgonosz. Hiszen olyan sokféle van belőle. Ha teljesen ki akarnánk iktatni a műanyagot az életünkből, akkor ezt a cikket sem írhatnám meg, és a kedves olvasóknak sem lenne mit olvasnia, tekintve, hogy a számítógépek, okostelefonok, tabletek gyártása is nagymértékben igényli a műanyagok használatát (természetesen más anyagokét is).

A problémát az egyszer használatos műanyagok, kiemelten például a nejlon zacskók okozzák, mivel ezeket rövid ideig vesszük igénybe, s ha nem figyelünk eléggé az utóéletükre (kukába vagy szelektív kukába gyűjtéssel), akkor valóban eljuthatnak a folyókba, tengerekbe, óceánokba is. Szerencsére ma már számos jó alternatívája van a zacskóknak és az egyszer használatos műanyagoknak is, így egyre kevesebb kifogásunk lehet arra, hogy miért nem mondunk nemet ezekre.

Zacskótények

♦ Átlagosan egy műanyag zacskót 25 percig használunk. Nagyjából addig, amíg pl. hazavisszük benne a megvásárolt élelmiszert.

♦ 100-500 évig tart, míg ezek a zacskók (a műanyag típusától függően) lebomlanak, addig valahol ott leledzenek a földben, a vizekben, vagy a szél fújja el ezeket.

♦ 1 millió műanyag zacskó van használatban világszerte minden percben.

♦ Egy átlagos európai lakos közel 500 műanyag zacskót használ évente.

♦ A tengerekben felhalmozódott hulladék 80%-a műanyag.

♦ Évente 3,4 millió tonna műanyag hordozható táskát gyártanak az EU-ban. (Forrás: itt)

Új helyett újrahasznosított?

A „zöld" mozgalmak és az egyszer használatos műanyagok elleni propaganda mellett megjelentek a kritikus, szkeptikusabb hangok is. Gondoljunk csak arra a véget nem érő vitára, hogy vajon a vászontáska vagy a nejlon zacskó előállítása a környezetkárosítóbb-e. Ebbe most inkább ne menjünk bele, megvannak a megfelelő fórumok erre!

Fontos azt szem előtt tartani, hogy amikor a hulladékmentes életmód merül fel, nem arról van szó, hogy fel kell halmozni újabb zerowaste kellékeket, mert ez azért kicsit szembe menne a fenntarthatósággal, és csak újabb (később akár feleslegessé váló) eszközöket jelentene. Előbb nézzünk szét otthon, mit tudunk még újrahasznosítani, esetleg más célokra bevetni, ahelyett, hogy ugyanarra a célra egy vadiúj terméket vásárolnánk. Saját tapasztalatom, hogy a „karantén" hónapjai kiválóak voltak arra is, hogy ezen még inkább elgondolkozzunk. Hogy mérlegeljük, valóban szükséges-e mindenből újat venni. Hogy mi az, amit tudunk nélkülözni, amihez esetleg használtan is hozzá tudunk jutni, vagy kölcsönözhető-e, kölcsön kérhető-e a szomszédtól, a családtagjainktól, barátainktól, kollegáinktól. Ez nem csak a műanyag zacskókra és az egyszer használatos műanyagokra igaz.

Mit tehetünk fogyasztóként?

♥ Ne csak a mai, hanem az év többi napján is válasszuk inkább a papírzacskót, ha például élelmiszert vásárolunk. Persze a legjobb az lenne, ha a saját, többször használatos szatyrunkat, táskánkat vinnénk magunkkal a bevásárláshoz. Ahogy fentebb is javasoltam, nem kell ehhez újat venni, minden háztartásban akadnak olyan darabok, amiket már félretettünk, de még éppen nem selejteztünk ki.

♥ A fenti pontnak kicsit ellentmond, de a gyümölcs-, zöldségvásárlásra már a legtöbb bevásárlóközpontokban vehetünk olyan többször használatos, párszáz forintos tasakot, ami könnyen mosható, jól zárható anyagból készült. Erre akkor lehet érdemes beruházni, ha mondjuk nincs a családban vagy a baráti körben egy hobby varrónő, aki valamilyen textilből, vagy akár a régi, megunt függönyből készít olyan szütyőt, ami megfelel ennek a célnak.

♥ Részesítsük előnyben azokat a vállalkozásokat, éttermeket, ahol műanyag helyett papírzacskóban kapjuk kézhez a rendelésünket!

♥ Amikor csak tehetjük, vásároljunk csomagolásmentes boltban! Szinte bármit elérünk az ilyen boltokban is (szálas tea, kimért fűszer, liszt, rizs, gabonapelyhek, tej és tejtermék, magvak, olaj, ecet, intimhigiéniai kellékek, stb.). Kezdetben lehet, hogy macerásnak tűnik, de valójában könnyen megszokható vásárlási mód. Talán nem minden olcsóbb így, bár itt jobban tudjuk szabályozni, hogy csak annyit vásárolunk, amire tényleg szükségünk van. Sokat számít az is, hogy így könnyen fel tudjuk használni az amúgy is nagy mennyiségben felgyülemlő befőttes üvegeket, fém vagy műanyag dobozokat, és így megspóroljuk azt, hogy újabb adagot vigyünk haza.

♥ Ha már egyszer a kezünkbe került egy műanyag zacskó, használjuk azt minél gyakrabban, mielőtt kidobnánk!

♥ A szemetes kukához vásároljunk biológiailag lebomló (újrahasznosított) műanyag zacskót (vagy használjuk fel a papírzacskókat erre a célja, amit a vásárlásaink alkalmával kapunk)!

Ha a közösségi médiában posztolunk a témában, vagy ilyen jellegű posztokra vagyunk kíváncsiak, használjuk a #PlasticBagFreeDay hashtaget!