„Az elején a kínai helyzethez viszonyítva igyekeztem optimistán szemlélni az időtényezőt, és reménykedni, hogy nyárra a kiutazást tekintve is rendbe jön a helyzet, de aztán ez egyre nehezebben ment. A szezonig esedékes munkáimat törölni kellett, anyagilag nekem ez a kiesés számított. A naptáram üres, nem látom értelmét a tologatásnak. Amikor reálissá válik az utazás, minden kiderül. De amint a körülmények engedik, már egy rövidített szezonnak is nagyon örülnénk mindannyian" – kezdte Polder Tímea, aki évekig dolgozott a görög szárazföldön, a legutóbbi szezonban pedig a szigeteken vezetett csoportokat.

Március közepe óta önkéntes karanténban van, amit leginkább virtuális utazásokkal, nosztalgiával és olvasással próbál kompenzálni. Az elmúlt hetekben a legnehezebben azt viselte, hogy senkin nem tud úgy segíteni, ahogyan szeretne; az elmúlt időszak nagy tanítását pedig így foglalta össze: „Meg kell tanulni türelmesnek lenni, magad és a környezeted felé is".

És bár a Wizz Air május elején újraindította többek között az athéni járatát, a hatályos jogszabályok a beutazást is engedik az EU állampolgárainak, a görög szigetekre egyelőre továbbra is csak az ott lakó állampolgárok mehetnek. A Konzuli Szolgálat weboldalán arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi rendelkezés szerint a Görögországba belépőknek 14 napos kötelező karanténba kell vonulniuk, amit a hatóságok 5000 eurós büntetéssel tartatnak be. Azonban a héten a görög miniszterelnök már bejelentette, hogy bár még nem dolgozták ki teljesen a turizmus újraindításának részleteit, de július 1-től már várják az első turistákat Görögországba.

Van, aki az emlékeiben, a Facebookon utazik

„Az utóbbi két hónap mindannyiunk számára nehéz volt, és tudjuk, hogy kemény hónapok állnak még előttünk. Mindent elvesztettem, amiért az elmúlt hónapokban, az elmúlt egy évben megdolgoztam. A rengeteg időt, pénzt, munkát, ami egy-egy út megszervezése mögött áll. Most mindenki nehéz helyzetben van, aki az idegenforgalomban dolgozik" – ezt Földesi Katalin, a tíz éve családi vállalkozásként működő Caterina Travel ügyvezetője mondta, miközben hozzátette, júliusig az összes induló csoportját törölte, a Horvátországba és Csehországba tervezett augusztusi útjairól pedig a következő hetekben dönt attól függően, hogyan változik az egészségügyi helyzet, mennyire lazítanak az utazási korlátozásokon.

„Otthonról dolgozom, ahol most háromszor annyi adminisztrációs feladat zúdul rám. De annyi időt tölthetek kisfiammal, amennyit mindig is szerettem volna. Ahogy a világ lelassult, mi is vele lassultunk. Több időnk van egymásra, magunkra. Rengeteget játszunk, főzünk, sütünk, tanulunk együtt" – utalt egyben az otthoni munka előnyeire Katalin, aki az utazás hiányát a korábbi utakon készített fotókkal és videókkal igyekszik pótolni, amiket most a céges Facebook-oldalon posztol követőinek.

Van, aki a Facebook-on tudósít, vagy Firenzébe vezet

A Firenzében élő, de az egész toszkán régióban túrát vezető Kiss Eszter a járvány teljes idejét Olaszországban töltötte, azóta a Hello.Itt Firenze nevet viselő Facebook-oldalán számol be az ottani eseményekről, fejleményekről. Naponta többször is posztol – van, hogy a legfrissebb híreket, kormányzati bejelentéseket, máskor egy könnyen összedobható olasz egytálétel receptjét, de több, az olasz kultúrával kapcsolatos kvíz- és nyereményjátékot is szervezett már a közösségi oldalán. 

„Próbálom kárpótolni azokat, akik lemaradtak az idei utazásról. Elindítottam egy ingyenes, háromrészes előadás-sorozatot Firenzéhez kötött, különböző témákban, a szombati például a firenzei gasztronómiáról szólt, mindegyik visszanézhető a Facebook-oldalamon. Közben igyekszem tanulni, olvasni, írni, kapcsolatot tartani a követőkkel, és újabb platformokat keresni az előadásaimnak."

Hétfőn megnyitották a firenzei Peretola repülőteret, számos biztonsági intézkedéssel újraindult a vasúti közlekedés, és 55 karanténban töltött nap után az olaszok is kimehettek az utcára anélkül, hogy a rendőrök nyomós indokot kérnének tőlük cserébe. Ahogy Eszter a hétvégi Facebook-posztjában írta, kellően optimista, amire az is okot ad neki, hogy a helyi operatív törzs (Protezione civile) már nem naponta, csak hetente kétszer tart sajtótájékoztatót, az adatokat pedig már csak a weboldalukra teszik fel, így aztán abban reménykedik, hogy a kérdésekkel együtt hamarosan ezek a számok is elfogynak.

„Rengeteg tervem van, dolgozom folyamatosan most is. De az i-re a pontot ti teszitek fel, amikor együtt baktatunk majd fel San Gimignano legmagasabb tornyába, vagy suhanunk az Uffizi termein keresztül, és Lorenzoról vagy Cosimoról mesélek majd nektek a Piazza della Signoria-án vagy a Dóm árnyékában. Alig várom. Non vedo l'ora" – üzente vasárnap este Facebook-követőinek.

„Te vagy a két lábon járó Lisszabon!"

Ezt már a 13 éve Portugáliában élő Duncsák Krisztina egyik Facebook-videója alá írták, aki az elmúlt hetekben városnéző futóvideókat kezdett oldalára feltölteni. Csobogó szökőkutak és száradó ruhákkal teli erkélyes házak között kocog, meredek lisszaboni kisutcákban lépcsőzik, és mindig megáll a város legszebb látnivalóinál, hogy meséljen valamit róluk. Mindeközben gasztrovideókat forgat konyhájában, amelyekben jellegzetes portugál ételeket készít, és amelyeket recepttel együtt saját YouTube-csatornájára tölt fel.

Ahogy Krisztina meséli, az elmúlt hetek legnagyobb kihívása a két gyerekkel való otthon tanulás és a munka összeegyeztetése volt, ugyanakkor a járvány miatt kialakult helyzet nagy tanításaként értékeli, hogy a home office új lehetőségek keresésére ösztönözte. „Elkezdtem jobban odafigyelni vállalkozásom marketingjére, végre kitöltöttem a LinkedIN-profilomat, gondozásba vettem az esküvőszervezés szolgáltatásokkal kapcsolatos weboldalamat, ahonnan azóta újabb megrendelések érkeznek. A marketing nagyon fontos eszköz, és sajnos mi, idegenvezetők, akik minden nap a várost, az országot járjuk, erre nem biztos, hogy kellően oda is figyelünk."

Mindeközben nagyon bízik abban, hogy a járvány utáni első, június végére tervezett esküvőt már megtarthatják, ahol a párral együtt a 13 fős násznép is Magyarországról érkezik. És lassan számít az első, városnéző magyar turistákra is, miután a Wizz Air - a foglalási rendszere szerint - május 18-tól újraindítja Budapestről induló lisszaboni járatát. „Azt már most látom, hogy inkább a privát túrák lesznek előnyben, ezek fognak beindulni a leghamarabb. Az első, csoportos utazási irodás foglalásom, amit még nem mondtak le, szeptemberben lesz."

Tényleg jön a plexifalas napozás és a szájmaszkos vacsoráztatás?

Megtörténhet, és a negatív teszthez kötött Covid19-útlevél sincs messze. Horvátországban ugyanis azt találták ki, hogy a cseh, magyar és ausztriai nyaralókat turistafolyosón fogják a tengerpartra juttatni, amelyet csak azok használhatnak, akik hivatalosan is igazolni tudják, hogy nem fertőzöttek a koronavírussal. Kína után valószínűleg több ország vendéglátóhelyein is bevezetik, hogy plexivel elválasztott asztalokhoz vagy boxokba ültetik majd le a vendégeket; és az olaszok is gondolkodnak azon, hogyan tudják majd plexi-kabinokba fektetni a tengerparton napozókat – valamivel zártabb formában annál, ahogyan a repülőgépeken tervezik elkülöníteni az utasokat.

A részletek hazánkban is csak alakulgatnak, mindenki tapasztal, a korlátozás első könnyítő lépéseit még csak most járják le a turizmusban dolgozók. Hétfőn a Magyar Turisztikai Ügynökség kiadott egy Covid-kézikönyvet, amelyben az újranyitás kapcsán olvashatnak ajánlásokat a szálláshelyek és vendéglátóegységek üzemeltetői. Könnyid László, az intézmény vezérigazgató-helyettese az M1 csatornának adott, múlt heti interjújában úgy fogalmazott, hogy „már semmi nem lesz olyan, mint a járvány előtt; rengeteg dolog meg fog változni. Valószínűleg a felszolgálók szájmaszkot és kesztyűt viselnek majd, a napágyakat egymástól két méterre helyezik ki, és a strandon is figyelni kell a társadalmi távolságtartásra."

Abban azonban minden általunk megkérdezett idegenvezető egyetértett, hogy bár nagy a bizonytalanság, sok a kérdőjel, a járvány után az utazási szokások, gyakorlatok mindenhol átalakulnak; és mivel a kockázatok még sokáig velünk maradnak, meg kell tanulnunk azokat kezelni.

Polder Tímea szerint ugyanakkor nagy kérdés az is, lesz-e egyáltalán pénze az embereknek utazni, és hogyan lehet majd garantálni mindenki biztonságát. „Még ha volt is korábban utazásra félre tett megtakarításuk, akkor ezeket a járvány után is arra kívánják fordítani? Akarnak-e, mernek-e az emberek tömegesen utazni, és ha igen, azt hogyan lehet majd biztonságosan kivitelezni az utazás, szállás, kirándulás és étkezések alatt? Mi, idegenvezetők hogyan tudunk majd biztonságosan dolgozni? És mindez hogyan kivitelezhető? Az idei évre a külföld kemény diónak ígérkezik, de talán belföldön apránként össze lehet hozni valamit. Drukkolunk és bízunk a legjobbakban."