Hazánk szépen megmunkált víztartartályai nemcsak a múlt századelő világát idézik vissza, de a mai napig kiszolgálják a környezetükben élőket friss ivóvízzel. Az alábbiakban a legrégebb óta működő víztoronytól kezdve a mászófallá épített belsejűn át egészen a kalapkarimáját forgató víztartályig mutatjuk meg azokat az elegáns égbe nyúló épületeket, amelyeket akár lépcsőfokonként is újra bejárhatunk.
Egy víztorony, amelynek belseje megmászható
Öt éve újították fel a Nagyerdei Parkban magasodó 1913-ban Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján épült, még ma is működő debreceni víztornyot, amelynek 34 méter magasságban található kilátójába 207 lépcsőfok megmászása után juthatunk fel. Innen nemcsak a Bihari-hegység és a tokaji Nagy Kopasz-hegyre láthatunk, de egy múltba néző távcső segítségével a régi idők Debrecenjével is megismerkedhetünk. A víztorony közepén vaskos mászófal várja a bátrakat, az emeleti terasz kanapéi pedig a félúton megpihenő toronymászókat.
A földszintjén egy bár kínál süteményei mellett különböző forrás- és ásványvizet - köztük hagyományos szódavizet is(!) -, egy nagyobb közösségi tér pedig kényelmes babzsákjait, ahol gyakran tartanak filmklubot és kiállításokat. A kertben felállított színpad előtti tér esténként a házi koncertek miatt telik meg, de tavasztól a napernyők alatti kinti székek és a nyugágyak is népszerűek. A bejáratot egy többlépcsős szökőkút díszíti, az udvaron egy bringakölcsönző, a műemléképület aljában pedig egy Tourinfo-pont működik, ahol többek között a Nagyerdő felfedezéséhez adnak ötleteket.
Belépő: fejenként 900 Ft, de az ár tartalmaz egy tetszőlegesen választható kávét, ásványvizet vagy üdítőt, melyet a Víztorony kávézójában lehet lefogyasztani 10 és 17 óra között. Látogatói jegyeket 20 percenként árusítanak, ennyi ideig lehet a toronyban tartózkodni, és egyszerre maximum csak 10 fő lehet fenn.
Hol: Debrecen, Pallagi út 7.
Nyitvatartás: minden nap 10-től 22 óráig. A Víztorony egész területén kötelező a védőtávolság betartása, a kilátóba felvezető lépcsőnél pedig a kihelyezett kézfertőtlenítő használata. A védőintézkedésről bővebben itt olvashatnak.
Hazánk legrégebbi víztornya
De utalhatnánk rá a szecessziós házak látképének távoli gyűjtőpontjaként is. Ha olvasóink szívesen megismerkednének közelebbről is a szegedi szecesszióval, akkor nevezzenek be az alföldi város egyik vezetett sétájára, köztük arra a hamarosan újraindulóra, amelyik a Víztornyot állítja fókuszba. A torony kilátóteraszáról szinte az összes szecessziós palotára rálátni, amelyeket ezt követően sorra fel is fedezhetnek a csoporttal, miközben az idegenvezető mesél a magyar szecesszió jellegzetes motívumairól és építészeti sajátosságairól. A Széchenyi térről induló kétórás séta ára felnőtteknek 1500, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 Ft, regisztrálni itt lehet.
A Szent István téri víztorony a legelső vasbeton víztornyok egyike, 1904 óta tartja magát, és évtizedekig szolgált mintaként a későbbi víztoronyépítésben. Ma a legidősebb, működő, vasbetonból készült víztoronynak számít Magyarországon – olvasható a Szegedi Vízmű weboldalán. A víztoronyban a szikvíz készítésével kapcsolatos kiállításokat, festményeket, rajzokat és fotókat lehet megnézni, a torony kilátószintjén pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.
Belépő a toronyba: felnőtteknek 610 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 400 Ft, 6 év alatt ingyenes.
Hol: Szeged, Széchenyi tér 12.
Nyitvatartás: Július első hetétől, egyébként április 1-től október 31-ig minden hónap első szombatján 10 és 16 óra között.
Balaton Krisztina, a Szegedi Vízmű Zrt. kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta, hogy már dolgoznak a biztonsági intézkedések összeállításán, amelynek értelmében a torony több pontján helyeznek majd el kézfertőtlenítőt, várhatóan 40 főben maximalizálják a látogatói létszámot egy adott idősávban, és tájékoztató anyagokon hívják fel a figyelmet a biztonságos távolságtartásra.
Egy torony, amelynek kalapkarimája forog
1912 októberében épült fel a vasbeton szerkezetű, 45 méter magas víztorony Guth Árpád és Gergely Jenő mérnökök tervei alapján. A harmincas évektől a Balatonból vett vízzel szolgálta ki Siófok városát, de amikor 1973-ban Balatonkilitiben elkészült az 5000 négyzetméteres víztároló, a siófoki víztorony eredeti funkciója feleslegessé vált. Így aztán 1980-tól már csak turista-látványosságként üzemel, építésének 100. évfordulóján, 2012-ben az otthonát adó Fő térrel együtt teljes egészében megújult. Több mint negyven éve Siófok jelképe, aljában pedig ma már egy Tourinform iroda található.
A műemlék különlegessége, hogy a toronyba, az épület kilátószintjeire 2 panorámalifttel lehet feljutni. A tornyot négy izgalmasabb szekcióra osztották: a 360 fokban körbejárható nyitott kilátó rész mellett a Panoráma kávézóban feketéket, a Szentkirályi Oxigénbárban - a víztorony weboldala szerint - 95%-osan tiszta oxigénnel dúsított levegőkoktélokat kínálnak, mindeközben a Samsung élményközpontban érintőképernyős asztalokon ujjmozdulatokra nyílik meg a világ, miközben a padló is szépen, lassan forogni kezd a teljes panoráma-élmény érdekében.
Belépő: felnőtteknek 850, diák- (10-16 év) és nyugdíjas jegy 650, gyerekeknek (6-10 év) 350 forint.
Hol: Siófok, Fő tér
Nyitvatartás: június 1. és szeptember 30 között szombat kivételével 10-től 21 óráig, szombaton 10-től 22 óráig, október 1. és május 31. között pedig keddtől vasárnapig 10 órától 17 óráig.
A torony, amely egy útkereszteződésben magasodik
A svábhegyi víztorony 1913 óta látja el a Budán élőket vízzel, amelynek medencéjét a Diana úti gépház tölti, a torony földszintjén található nyomásfokozó berendezés pedig a János-hegyi kilátóig emeli a vizet, hogy az épületek emeleti lakásainak csapjaiból is friss ivóvíz folyjon. A műemlékké nyilvánított víztorony nem véletlenül hasonlít a Margitszigeten található kollégájához, ugyanis mindkettő Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján épült.
"Az itt élők kiemelik: sehol nem olyan tiszta a víz főváros szerte, mint a Svábhegyen – bár a víz folyásának sajnos sok akadálya lett: leaszfaltozták a Csermely utat, ahol korábban szabadon csordogált a friss forrás, a Zalai út árkát felöltötték, ahol a nagy esőzéskor akadály nélkül elfolyt a víz. A Diós-árok hatalmas vízelvezető mélyedésére lakóházak, lakóparkok épültek" – írta a torony történetéről szóló cikkében a PestBuda szerzője.
Hozzá hasonlóan, legutóbb a környéken járva, mi is azt tapasztaltuk, hogy a harminc méter magas, nyolcszög alakú víztornyot már csak azért is a koraesti órákban érdemes megnézni, mert a körüljárható építmény az apróbb, finom vonásait akkor mutatja meg a legszebben. És bár kívülről bármikor szemre vehető, a víztorony évközben csak egy-egy, előre kijelölt napon (pl. a víz világnapján) látogatható túravezetővel együtt.