Ezen a cikken belül nem fogunk részletesen végigmenni mindazokon a lehetőségeken, amit egy Tiszához tett utazás nyújtani tud, mivel a szűkös keretek miatt erre egyszerűen nincsen lehetőség. Ezért most nehéz szívvel lemondunk Tokaj különleges világának bemutatásáról, ahogy kimarad a felsorolásból az ország egyik legszebb egyetemi városa Szeged is. Helyette olyan helyszínekről szeretnénk mesélni, ahol a folyó csodálatosan gazdag élővilágával ismerkedhetnek meg jobban, és csupán apró kis kitérőket teszünk az emberi építmények irányába.

Az északi határvidék szárazmalma

Északról indulunk, és rögtön egy ilyen kis kitérővel. Mégpedig azért, mert a tarpai szárazmalom igazi kuriózum, melyet jól be lehet illeszteni egy Tisza-parti túrázásba. A Tokaji-féle malom légvonalban talán 3-4 kilométerre található az Ukrán határtól, a Tiszához pedig még ennél is közelebb van.

Az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma Tarpán található, a 19. századi, szokatlan formájú faépület valaha a közösségi élet egyik fontos színtere volt. Míg a gazdák a lisztjükre vártak, gyakran álltak meg a malom előtt beszélgetni és híreket cserélni, így ez a fazsindellyel fedett építmény fontos szerepet töltött be a falu életében; ma pedig nyugis pihenőhely, ahol mondjuk egy bringatúra közben meg lehet állni.

Az elsüllyedt falu nyomában

A Tisza-tó tele van remek kirándulóhelyekkel, melyek közül nagyon sok helyre el lehet menni a családdal is. Egyrészt a tó körüli töltésen nagyon jó kis bringaút vezet, a teljes távot körülbelül négy óra alatt teljesíteni lehet. Közben végig susogó nádasok és csillogó vízfelület mellett vezet el az út, de a madárfüttyös kirándulásba azért érdemes beiktatni néhány pihenőt is. Ha valaki lazára akarja venni a napot, akkor annak elég lesz a tekerés, plusz nyáron bármelyik szabadstrandon meg lehet mártózni útközben, vagy persze akár az összeset is végig lehet venni.

Aztán persze van itt számtalan látnivaló is, melyek közül hanyagul lehet szelektálni. Például lehet csónakba szállni, és a maga burjánzó szépségében megismerni a Tiszafüredi Madárrezervátumot, vagy akár tenni egy kirándulást az Óhalászi-szigetre, ahol egy, a 19. században elárasztott falu romjai pihennek. A szigetre csak csónakkal lehet átjutni, de Sarudról és Poroszlóról is indulnak erre vízi túrák.

A játékos ökocentrum

A Tisza-tavi Ökocentrum az a hely, ahova kifejezetten jó gyerekekkel elmenni, mert a kicsik hihetetlenül sok élményt szerezhetnek nagyon rövid idő alatt, úgy, hogy közben végig a természetben vannak. A helyszín kifejezetten játékosan és interaktív módon mutatja be a tó fantasztikusan gazdag élővilágát, nem utolsósorban akváriumrendszerének köszönhetően, melyben a Tisza összes halfaját meg lehet nézni.

Ezen kívül végig lehet ámuldozni egy vidra etetést, van játszótér, fel lehet mászni egy hétemeletes kilátótoronyba, vagy lehet csónaktúrára indulni – például a Tiszavirág Ártéri Sétaút irányába, ahol többek között a kérész, azaz a tiszavirág fejlődési fázisait is meg lehet ismerni.

Plusz érdemes végigjárni a Tisza-tavi Vízisétányt is, mely egy 1500 méter hosszú pallóút, azaz a séta végig a víz fölött vezet. Ezen a kis fahíd-rendszeren haladva megállhatunk madárleső helyszíneknél, a végén pedig felmászhatunk egy megfigyelő toronyba is, ahonnan fentről lehet rálátni az egész élettől lüktető tavi világra.

Kiskörénél a halak lépcsőn járnak

Kisköre és Abádszalók között található a Kiskörei Hallépcső, amely Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója. A Hallépcsőt pontosan úgy kell elképzelni, ahogy a fejekben elsőre valószínűleg megjelenik, egy finoman ereszkedő, enyhén lépcsős vízrendszerként, melyen keresztül a halak biztonságosan juthatnak át a Tisza-tóból az alacsonyabb vízszintű Tiszába. Erre különösen nyáron van nagy szükség, amikor a két vízfelület között akár 10 méteres szintkülönbség is lehet.

Az 1371 méter hosszú halfolyosó, mely 2014 óta üzemel, olyan, mint egy 27 lépcsőből álló patak – a körülbelül 20 centi magas lépcsőkön a halak mindkét irányba szabadon tudnak közlekedni. A Hallépcsőt a töltésen gyalogolva, vagy akár bringázva lehet megközelíteni, és a látogatást akár egy vízerőmű látogatással is össze lehet kötni; a vízerőmű vezetett látogatásairól a neten lehet előzetesen tájékozódni.

Le, egészen a Maros torkolatáig

Már jóval Szolnok alatt, nagyjából Kecskeméttel egyvonalban található a Tőserdő, mely a Holt-Tisza mentén fekszik. Területe egybefonódik a Kiskunsági Nemzeti Park területével, és amellett, hogy rengetegen jönnek ide elmerengve pihenni, horgászni, csónakázni, vagy kirándulni, van itt egy jó kis kalandpark, meg egy strand is, a Tősfürdő, ahol meleg időben fel lehet frissülni.

A Tőserdő leginkább olyan, mint valami erdőbe telepített szabadidőpark, ahol nyáron mindenféle fesztiválok és programok zajlanak. Így ez inkább azoknak ajánlott, akik nem a tökéletes csendet keresik a természetben, hanem szeretik, ha zajlik körülöttük az élet, még akkor is, amikor épp a Tisza-part fái alatt hűsölnek.

És még egy városközeli tanösvény a végére, melyet nagyon szépen összekapcsolhatunk egy szegedi városnézéssel – és tapasztalatból mondjuk, hogy Szeged látnivalóit mindenképp jó ötlet beiktatni a programok közé. Az újszegedi ártérben lehet sétálni, vagy akár biciklizni, ha valaki nekiindul a Bertalan-híd újszegedi lábától induló tanösvények, melyet első nekifutásra 3 kilométer hosszan építettek ki, manapság viszont már körülbelül 7 kilométeren is bejárható.

Egészen a Tisza és a Maros torkolatáig lehet elballagni a fák hűvös, zöld sátra alatt. Néhol egy-egy tábla is segít az eligazodásban, eltévedni azonban nemigen lehet, hisz végig ott fut a kirándulók oldalán a Tisza. Itt nincs kötött időkorlát, belépődíj, vagy „rossz idő miatt zárva" tábla, mindenki akkor járja be a folyópartot, amikor erre kedve támad, vagy épp szükségét érzi. Mert bizony gyakran nagyon jót tud tenni egy Tisza-parti barangolás – tudják, amikor az ember lába estére ólomnehézre fárad, a lelke pedig úgy felfrissül, hogy az otthoni forró zuhany alatt már énekelni támad kedve.