Az előző években és idén is egyre több olyan hazai városba, településre és újjáéledő borvidékre eljutottunk, ahol korábban még nem jártunk és csak hallomásból ismertük az értékeit. De a sorból mindeddig kimaradt Szekszárd és környéke. A pótlást Szálka bájos, dombok és völgyek által körülölelt üdülőfalujában kezdtük, ami körülbelül 10 perce van a nagyvárostól és egy kellemes sétával akár gyalog is elérhető. A falu szépségeiről Fodor Tíciával beszélgettünk, aki édesanyjával együtt valóra váltotta sokunk álmát. Két év alatt felújított és királykék életre keltett egy szálkai parasztházat, ahol akár ismeretlenül is barátokra lelhetnek a vendégek.
Hogy jött a név kiválasztása? Miért lett Hétszilvafás Vendégház?
Mert a stílusában szerettük volna visszahozni a letűnt korok eleganciáját. Például azzal a nagy tükörrel a kék előszobában. Hiszen ha utazunk mi is szeretjük a különleges, lenyűgöző berendezést, ami valami pluszt ad hozzá az utazás élményéhez. De ezt itt Szálkán azzal kellett elérnünk, amire futotta. Tehát ebben a régi, gangos parasztházban kellett megvalósítanunk az álmainkat. És ahogy szépen lassan alakulni kezdett a ház, és ötvözni tudtuk a két elképzelést, vagyis hogy elegáns legyen, de megmaradjon a régi szépsége is az épületnek és a teleknek, úgy jött a név ötlete is.
Szépen lassan felsejlett a szépirodalmi ábrázolásokból, hogy lehetne akár Hétszilvafás is, mint azokban a novellákban, ahol tréfás-gunyorosan hétszilvafás nemesnek vagy félsarkantyús nemesnek hívták a magyar kisnemesség elszegényedett részét. Elvesztették szinte mindenüket, de a büszkeségükhöz még így is ragaszkodtak. Mi pedig az olyan régi családi emlékeket és tárgyakat szerettük volna új életre kelteni itt, mint az említett hatalmas tükör, ami a dédnagymamáé volt, vagy az étkészletek amiket megörököltünk.
Látszik, hogy nagyon odafigyelve alakítottátok ki a stílust. Mennyiben vagy ebben te és mennyiben az édesanyád?
Az alkotás és ötletelés ideje alatt nagyon sokat beszélgettünk édesanyámmal és szerencsére nagyon jól összekapcsolódtak az elképzeléseink. Mivel édesanyám dekoratőrnek is tanult én pedig a lakberendezés felé is elindultam, ezért abban, hogy hogyan mozgassuk a falakat és miként alakítsuk ki a fürdőszobákat, amik kiegészítik a két hálószobát, nem kellett külön segítséget kérni. Az elsődleges cél pedig egy hostel jellegű kialakítás volt; így most egy hatágyas és egy négyágyas szobával fogadjuk a vendégeinket.
Mostanában egyre többet hallani arról, hogy valaki borászkodásra adja a fejét, vagy pékséget nyit, pedig előtte soha semmilyen kapcsolatban nem állt a szőlővel, vagy a kovásszal. Nektek honnan jött az ötlet, hogy belevágjatok egy ilyen nagy vállalkozásba?
Nincs percre pontosan megmondható eredője az ötletünknek. Az évek folyamán szépen lassan kialakult. A tévében mindig együtt néztük a házátalakítós adásokat és arról álmodoztunk, hogy egyszer mi is belevágunk majd valami ilyesmibe. De először csak programok szervezésén gondolkodtunk, workshopokat szerettünk volna tartani filmes, könyves témákban. Mivel rengeteget olvasok és sok jó filmet láttam, ezért a témaválasztás szinte adott volt. Aztán egy nap amikor Szálkán jártunk megláttuk az eladó táblát a ház oldalán - és magától összekapcsolódott a két dolog.
Mennyi ideig tartott a ház rendbehozatala?
Két évig dolgoztunk rajta. Amit tudtunk, azt megcsináltuk mi magunk – az ablakcsiszolásokat, a festéseket – de így is rengeteg segítséget kaptunk. Abba viszont már nem is merek belegondolni milyen sokszor pakoltuk át a téglákat az egyik helyről a másikra. Kegyetlenség. Már majdnem elfogadtuk azt a mondást is, hogy az első házat mindenki az ellenségének építi, hisz semmi nem úgy ment, mint azt mi elterveztük. Gyorsan rá is jöttünk, hogy a házfelújítós tévéműsorokban jó sok minden kimarad a végső anyagból. De ennek ellenére is ráéreztünk az ízére, úgyhogy valószínűleg nem ez volt az első és utolsó építkezésünk. A végén pedig ott voltak azok a pillanatok, amikor a kezünk alól az került ki, amit elképzeltünk és olyan lett amilyenre vágytunk. Na, az nagyon jó érzés volt.
Mi a lényege a tematikus hétvégéknek?
Sokat jártunk és járunk kreativ workshopokra édesanyámmal, de mindig nagyon sajnáljuk, hogy csak pár órát tartanak, aztán mindenki megy, amerre lát. A vendégházban az együtt dolgozás és kreatívkodás élményét szerettünk volna összehozni a táborozós, pizsamapartis emlékekkel. Tehát olyan filmes, könyves témákat válogattunk ki, amikre rá lehet fűzni a dekorációt, a hétvége alatt felkínált ételeket, a játékokat, a kézműves bemutatót és persze összehozni vele olyan embereket, akik lehet, hogy máskülönben nem találkoznának. Természetesen hétvégékre kulcsosházként is ki lehet venni a szobákat, de jobban szeretnénk az élményekkel egybekötött programokat tovább vinni, ahova mi magunk is beletehetjük a kreativitásunkat.
Szálkán járunk. Szekszárdtól körülbelül 10 kilométerre. Miért pont erre az üdülőfalura esett a választásotok?
Szekszárdon születtem és a nagyszüleim is szekszárdiak, de körülbelül 15 éve vettek itt egy kis házat, ahova nyaranta kijártunk. Rengeteget sétáltunk a környéken és egy ilyen séta alkalmával találtunk rá erre a házra is. Gyönyörű környezet a dombokkal, a Szálkai-tóval, ahol nyaranta strandolni is lehet és kilátással a Duna-mentére. Már kiskoromban tudtam, hogy szeretnék majd itt egyszer egy házat, csak arra nem gondoltam, hogy ez ilyen formában meg is valósulhat.
A vidék érdekessége egyébként, hogy a tó mellett fut az Országos Kéktúra egyik szakasza is, illetve Magyarország egyik történelmi borvidéke, a szekszárdi borvidék közelsége miatt bortúrákat, pincelátogatást is lehet szervezni. Három kilométerre innen Grábóc falujában egy háromszintes fából készült kilátót és egy szerb ortodox templomot, illetve kolostort is találni, amit még ma is a szerb egyház használ. Sokan ejtik útba Szálkát, mikor a kolostor felkeresésére indulnak. De van egy szuper túraútvonal Szekszárd és Szálka között is. Szóval a dombokon keresztül gyalog is el lehet jutni hozzánk, valahogy úgy, mint ahogy a szarvasok és az őzek meglátogatják a kertünk domboldalát. Senki nincs kizárva, mindenki vendég.