Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amit kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén – írta pénteken az Art Newspaper az MTI szerint.

Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, ami korábban zongoraszalonként működött. Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.

Az Art Newspaper szerint azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója cáfolta, hogy a domborműnek köze lehetne Klimthez. Weidinger szerint elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, „vagy 150 ilyen történetet" ismer, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.

Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója a lapnak kifejtette, hogy egyetért Weidingerrel, és ugyancsak kijelentette, hogy a domborműnek szerinte „nincs köze Klimthez”, a relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival.

Weinhäupl arra is kitért, hogy Klimt fivére, Georg sok domborművet készített, de azok zömén a neve is szerepel, az Ehrbar-reliefről készült fotók viszont egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Az alapítvány igazgatója hozzátette, a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.

Az Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ. A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890-92 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt volt. A plasztikát pedig Gustav fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével.

Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Klimt munkásságában, amiket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek. Ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.