Sopron ősszel - borvidéktúra 6.rész. Az osztrák határtól mindössze 6 km-re fekvő Sopront az ország nyugati kapujaként is emlegetik, árkádos udvaraiba betekintve erről árulkodnak a szolidan elhelyezett Zahnarzt (fogorvos) cégérek is. Sopronban mégis otthonosan érzi magát az ember. Szűk utcái, barokk díszes erkélyes házai és vaskopogtatós kapui bár hasonlítanak Szentendrére és fővárosunk várnegyedére, mégis van valami egyedülálló hangulata ennek a városnak. Nekünk sikerült egy napsütéses októberi napot kifogni a belvárosi kiránduláshoz, így minden adott volt, hogy bejárjuk Sopron legszebb részét, a Várnegyedet.
A város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll, így ez hazánk műemlékben leggazdagabb vidéki települése. Sopron városképe az 1676-os tragédia után teljesen átalakult egy pusztító tűzvész következtében, a középkori építészetet egy akkori viszonylatban modern, barokk stílus váltotta fel. Éppen ezek a barokk stílusjegyek kölcsönöznek olyan romantikus jelleget a városnak, ami miatt órákig el lehet barangolni a macskaköves utcák labirintusában.
Korzózzon a várfalsétányon!
A belváros utcarendszerét a középkori városfal határozza meg, amely évszázadokon át Sopron védelmét biztosította. A hármas falgyűrű mellett húzódó 600 méter hosszú várfalsétány ma már békés korzózás színhelye, amelyet követve egy-egy apró, rózsaszín cukrászdába és Firenzét idéző lakóházakba ütközünk.
Sopronban könnyű eltévedni, de kétségtelen, hogy bárhol lyukadunk ki, azzal nem járunk rosszul. Elsőként a Tűztoronyba szerettük volna feltornászni magunkat. Az 58 méter magas egykori várostorony 1290 és 1340 között épült gótikus stílusban, ám a 341 évvel ezelőtti tűzvésznek maga is áldozata lett. Újjáépítését 1680-ban közadakozásokból kezdték meg, így azóta is Sopron egyik leghíresebb szimbólumaként díszeleg a Fő téren.
Miután megmásztuk a közepesen meredek lépcsősort, hasonló kilátás tárult elénk, mint a Trónok harca sorozat Vörös tornyából. Sopron belvárosa madártávlatból is elbűvölően hangulatos, a Lővérek pedig szerényen jelzik, hogy nem egy metropoliszban vagyunk - itt a természet barátságos közelségét kell értékelni.
Nyitvatartás: októbertől áprilisig minden nap 10-től este 6 óráig, májustól szeptemberig 10-től este 8-ig
Belépő: felnőtteknek 1150 Ft, gyerekeknek 3-6 éves korig 300 Ft, a diák és nyugdíjas jegy pedig 580 Ft
Nézzék meg a Fő teret - minden épülete műemlék
Miután fentről kigyönyörködtük magunkat a macskaköves Fő térben, úgy döntöttünk, odalent folytatjuk sétánkat. A tornyot a Hűségkapun keresztül hagyhatjuk el, amit az 1921-es népszavazás emlékére állítottak a Fő tér felőli kijárathoz, ezzel is erősítve a Hűség városa címet.
A csupa műemlékekből álló tér alaprajza a 13. század óta változatlan, amihez Magyarország első műemlékvédelmi jogszabály is kapcsolódik. Ennek a törvénynek köszönhetően nem épülhet oda nem illő épület például a budapesti Duna-partra sem. Soproni viszonylatban a Patika-ház lebontását akadályozták meg 1525-ben a terület építészeti egységére hivatkozva.
Sopronban jó pár templomot találunk - első látszatra - véletlenszerűen szétszórva, hogy minden negyedik utcába jusson egy ilyen impozáns építmény. Ám mind közül mégis a Kecske-templom a legmonumentálisabb. A nagy múltú dómot ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban, majd az épület három koronázással és öt neves országgyűléssel vívta ki méltóságát.
De a Fő téren bármerre nézünk, szinte mindenhol belefutunk egy-egy barokk stíluselembe - ahogy a Storno-ház kiugró balkonjába is. A Tűztorony szomszédságában álló sarokházat Sopron legszebb palotájaként tartják számon, ahol maga Mátyás király és Liszt Ferenc is megfordult. A Storno-család 1872-ben vásárolta meg az épületet, és lássuk be, elég jó módját találták meg családjuk nevének öregbítéséhez.
Kávézzon a várkerületben!
Ahogy elértük a Hűség-kútját, tudtuk, hogy megérkeztünk a várkerületbe. Itt már nehezebb eltévedni a várárok külső centralizáltsága miatt, hiszen maga az árok is a régi városfalak ívét követi. A második világháborút megszenvedett várfalak közelében találjuk Sopron leghangulatosabb éttermeit és kávézóit. Mi az El Gusto újhullámos konyháját próbáltuk ki, majd a Kultúrpresszóban ittuk meg a jól megérdemelt cappucinót.
Az egykori fő kereskedelmi színtér mivoltjáról egyébként a hangulatos vinotékák és üzletsorok árulkodnak, amelyekből a Tastevino helyi családi vállalkozásból nyerte el leginkább a tetszésünket.
Kultúrpresszó: minden nap 8 és 19 óra között tart nyitva
Tastevino: minden nap déltől éjfélig lehet asztalai mellett ücsörögni
Piknikezzen Európa második leghosszabb terén!
Hosszú, de üdítő sétánkat a Deák téren zárjuk - amely ma a helyiek egyik központi találkozóhelye, és az egykori külső városfal ledózerolt maradványa is egyben. Hazánk leghosszabb tere alatt beboltozva csordogál a Rák-patak. A tér körül pedig több opció közül is választhatunk, ha a hosszú út után beülnénk valahova.
Sopron leghangulatosabb romkocsmája, a Gázfröccs, de hozzátartozik a város egyik legnagyszerűbb hamburgerezője, a VanKonyha is - utóbbi, egy önálló gazdasági egységként működve a romkocsmán belül. Az udvaron található, wc-kagylókba ültetett muskátlik egészen rendhagyó elemei az enteriőrnek. Aki azonban szívesebben töltené elegánsabb miliőben az estét, annak a tér másik oldalán található Deák Éttermet ajánljuk, amelynek étlapjáról főleg a tengeri herkentyűket érdemes kipróbálni.
Gázfröccs: minden nap 11 órától hajnali 1-ig
VanKonyha: minden nap 11 órától este 10-ig kínálja burgereit, mi például legutóbb egy Cheddar and Bacon Burgert ettünk 1490 forintért
Deák Étterem: 11 órától éjfélig tart nyitva minden nap, az étlapjáról fokhagymás olajban sült rákot rendeltünk (Pil Pil Gambas), és 3490 forintot fizettünk érte
Sopron gasztronómiájáról és a fent említett éttermekről következő cikkünkben olvashat részletesen. Tartsanak velünk akkor is!