Magyarország egyik legjobban várt gasztro eseménye zajlik szeptember 23-án a Fővárosi Rendezvényparkban. A Palacsinta Fesztiválon több tízezer emberre számítanak az idén - nemcsak palacsinta sütő- és evő verseny, hanem kirakodóvásár, ügyességi játékok és színpadi produkciók is lesznek.

A palacsintát mindenki szereti - és majdnem mindenki máshogy készíti. Ha szeretné megkóstolni a legfinomabbakat, vagy valami újat tanulni az elkészítéséről, a fesztiválon a helye. Lesz honnan ellesni a fogásokat, hisz az ország minden tájáról érkeznek vendéglátósok, hogy bemutassák nekünk a legkülönlegesebb és legízletesebb palacsintákat.

Az ügyességi játékok sem csak gyerekeknek szólnak: garantáljuk, hogy a felnőttek sem fognak unatkozni. A palacsinta szlalom versenyen például kézben tartott tányéron kell a desszerteket egyensúlyozva megtenni a távot, a lehető legrövidebb idő alatt. A palacsinta evő versenyen is nehezített a pálya: kéz nélkül kell megenni egy palacsintát a tányérról. A kitartó versenyen pedig egy jókora palacsintát kell egy tányéron kézben egyensúlyozni. Természetesen az nyer, aki a leghosszabb ideig képes a tányérját megtartani a kezében, anélkül hogy leesne a desszert vagy leengedné a kezét.

A versenyek mellett gyereksarok, aszfalt rajtverseny, futóbicikli verseny, zenekarok, divat- és táncbemutatók illetve egyéb érdekességek várják az érdeklődőket. A részletes programot itt találják.

 A palacsinta a római korból származik, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mert hosszabb ideig eltartható volt. Ekkoriban nem édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre. A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható. A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi hamvazószerdával kezdődő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására. Világrekord is fűződik hozzá: 1994-ben Rochdale-ben sütötték ki a világ legnagyobb palacsintáját, amely 15 méter átmérőjű, 3 tonna súlyú, és legalább kétmillió kalóriát tartalmazó édesség volt.