A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében – írja az MTI. Emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel.

Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten, indokolták a sajtótájékoztatón.

Mint elmondták, a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.

A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is. A bizottság figyelmét nem kerülte el, hogy a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A bejelentéskor méltatták Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is – a népművészeti falut mi is ajánlottuk már az olvasóknak.

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert, a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy kétszázötven éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.