Elkezdték építeni azt a nagyszabású kiállítást a táci Gorsium látogatóközpontjában, amely Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel az egykor virágzó város katasztrófáját mutatja majd be március végén – írja az MTI.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum ezzel párhuzamosan nyitja meg Tácon állandó tárlatát, amely Gorsium történetét mutatja be. A kiállításrendezés a héten is nagy erőkkel folyik.

A pompeji tárlat bemutatja az ott élt emberek életét, mindennapjait, kikapcsolódási szokásait, a gladiátorok világát. A kiállítás – melynek törzsanyaga a romváros feltárásának anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett Magyarországra – tavaly nyár óta a szegedi Móra Ferenc Múzeumban volt látható, onnan érkezik Tácra. A kollekció összesen százkettő, igen értékes tárgyat tartalmaz.

A tervek szerint a látogatóközpontba lépve az ókorba kerül az érkező, ugyanis egy film segítségével virtuális sétát tehetünk majd Pompeji utcáin. A kiállítótérben egy hatalmas, több mint két méter magas, márvány Poszeidón-szobor fogadja a látogatót, amely mögött kisebb szobrok sorakoznak.

A tér egyik oldalán a magánszférát, a másik oldalon a közéletet mutatja be a tárlat. A magánéletet falfestmények, tárgyak idézik meg a látogatóknak, egy választási felirat a politikába kalauzol, de megismerhető lesz a fürdőélet, a színházak, a gladiátorok világa és az ókori bordélyházak működése. Ezenkívül a katasztrófa maga, a Vezúv kitörése is látható lesz a falakon.

A gorsiumi mellett a székesfehérvári Rendházban is nyílik egy kiállítás, amely a Vezúv által eltemetett négy várost – Pompeji-t, Herculaneumot, Stabiae-t és Oplontist – mutatja be antik szövegek, térképek segítségével.

A Pompejivel egy időben nyílik meg Tácon az az állandó kiállítás is, amely Gorsium történetét mutatja be - az első ütemben a markomann háborúkig. Pannónia provincia meghódítását egy tablón, szöveggel követheti a látogató, a római birodalom kialakulását térképi animációs filmen, egy monitoron láthatja, de egykori fotókkal illusztrálva a gorsiumi ásatások történetéről is képet kaphat.

Pompeji a Vezúv kitörése miatt i.sz. 79-ben néhány óra alatt eltűnt a föld színéről. A várost több méter vastagságban temette be a vulkáni hamu. A 16. század végén véletlenül, a Sarno folyó szabályozási munkálatai közben leltek rá az első falra.