Ha ránk hallgat, ide utazik áprilisban. Azt gondolná, hogy egy virágoskertért nem érdemes több mint ezer kilométert utazni? Esetleg azt, hogy a húsvét legfeljebb tízéves korig izgalmas? Áprilisban mindkét állítás ellenkezőjéről megbizonyosodhat!
Ebben a hónapban két előítéletünkkel is leszámolhatunk! Kezdjük a külföldi kalanddal: áprilisban még az is kedvet kaphat a virágnézegetéshez, aki egyébként nem kezd azonnal csomagolni ha hírt adunk a minden évben hat-nyolc héten át nyitva tartó megaméretű tulipánoskertről.
Kiigazítás: hétmilliós kert, de nem csak tulipános
Méreteire utalva "Európa kertjének" is nevezik Keukenhofot. Az itt nyíló virágok száma hétmillióra becsülhető, de ezeknek körülbelül "csak" a fele tulipán. A többi virág is jellemzően hagymás, ezeket az elvirágzás után természetesen kiássák a földből. A nagy területen több elkerített, külön kert is látogatható: a pavilonok virágkiállításain igazi ritkaságokban gyönyörködhetünk. Érdemes csúcsidőben érkezni - már ami a virágzást illeti -, de nem szabad elsietni az utazást! A kert ugyanis akkor pompázik teljes szépségében, amikor a tulipánok virága elkezd szépen kibomlani – ez pedig április második felére tehető.
Kalandok Tulpomaniában
Tulpomania a hivatalos neve a Julia nevű pavilon egyik kiállításának, de nevezzük most így egész Keukenhofot. Közben persze felmerülhet a kérdés, hogy mivel tölthetjük el az időt, ha már túlcsordultak az érzékszerveink a virágok látványától és illatától. Persze ez csak akkor történhet meg, miután részt vettünk egy flower show-n, vagyis olyan tematikus bemutatókon, ahol virágkertészek sorakoztatják fel a porondon a tulipánokat, az orchideákat, a liliomokot és a fríziákat.
De részt vehetünk kisebb workshopokon is, ahol profiktól tanulhatjuk meg, hogyan gondozzuk virágainkat otthon, akár kertünk, akár csak egy erkélyünk van - vagy ha az sincs, virágunk attól még lehet. De ezeken túl is tucatnyi program várja a látogatókat a virágpiactól kezdve a virág tematikájú divatshow-okon át a külön, gyerekekhez szóló virágültetésig.
A kert területén több játszótér, büfé és étterem működik, és nem is lennénk Hollandiában, ha nem szelnék át helyes kis csatornák a szárazföldi részeket. Így aztán csónakázhatunk is, ami kellemesen szakíthatja meg az egész napos talpalásunkat. És még csak eveznünk sem kell, mert a csónakokat halk villanymotorok hajtják. A 45 perces turnusokra 8 eurót kell fizetniük a felnőtteknek, 11 éves korig pedig 4 eurót.
Gyerekjegy 11 éves korig: 8 euró
3 éves korig ingyenes
1 órás túra idegenvezetővel: 6 euró
Ha most (vagy soha) nincs kedve repülni: telekocsival Hollandiába
Amszterdamtól és Hágától is mintegy 40 kilométerre található Keukenhof. Ha már kint vagyunk a két holland város egyikében, legegyszerűbb a gyors holland vasútvonalat használni Keukenhofig. Sprinter és InterCity járatok mindkét városból indulnak.
No, és mit ígérnek a telekocsisok? Ha gyors utat nem is - hiszen át kell szelni Európát -, egy vállalható közlekedési lehetőséget annak, aki nem szeret, netán egyenesen retteg repülni, és semmi kedve több mint 1400 kilométert levezetni Keukenhofig (Budapestről számolva). Körülbelül 16 órás utat ígérnek a telekocsis sofőrök, amiért 30-33 ezer forint körüli összeget kérnek el egy útra. Drágább tehát, mint fapadossal kiutazni Hollandiába, és egy-egy napunk ugrik is vele, de sokaknak ez az ideálisabb választás.
Helló, Hollókő!
Egy másfajta élményt és szépséget képvisel Hollókő, amely áprilisban vonzza a legtöbb látogatót az évben. Mi mégis ebben a nyüzsgő időszakban ajánljuk a – tömegiszonyban nem szenvedő – utazóknak a leghíresebb magyar falut.
Hollókőn a húsvétnak azért is van nagy jelentősége, mert azt mutatja meg néhány napban, amit a kis palóc falu az év minden napján képvisel. Mégpedig azt, hogy nem egy élő falumúzeum, nem egy skanzen. A falut olyan hagyományőrző emberek lakják, akik a XX. század előtti életmódra jellemző foglalkozásokat űzik – nem vitrinek mögött mutogatva, hanem valóban életben tartva kulturális örökségünket. Hollókő jövője azonban kétséges: a falu lakóinak 70 százaléka nyugdíjas, a település átlagéletkora pedig 50 év felett van.
Vízbevető hétfő
Hollókőn járva városi puhányságnak tűnhet a kölnivel való locsolkodás. Az igazi húsvéti locsolkodás ugyanis évszázadokon át az időjárásra tekintet nélkül zajlott, és zajlik ma is. A lányokat egykor játékos dulakodással vonták vízközelbe (ez lehetett kút és vályú is), hogy azután teljesen eláztassák őket. A locsolkodás a teljes megtisztulás szimbóluma, a friss, tiszta víznek termékenységhozó erőt tulajdonítottak, a hímes tojás pedig, mint termékenységszimbólum, talán magyarázatra sem szorul. A palóc népviselet egyik érdekessége, hogy a hétköznapi női viseletben általában csak két alsószoknyát hordtak. De a húsvétkor húzott ünnepi viselet akár húsz alsószoknyát is jelenthetett. Szóval volt mit szárítgatni!
Azért, hogy minél nagyobb buliba torkolljon az ünnep, Hollókőre idén húsvétkor olyan kiváló népzenei előadókat hívtak meg, mint Lajkó Félix, Csík János és barátai, Ferenczi György és a Rackajam, Mező Misi vagy a népzenét elektronikával ötvöző Kerekes Band.
Ha kilocsolkodtuk magunkat, kiránduljunk!
Egy kisebb, mondhatni kötelező vállalás felgyalogolni a hollókői várhoz. Ha esetleg valakinek nem jelentene időutazást visszarepülni az 1600-1700-as évekbe (ezen századok állapotát őrzi a falu), azt még messzebbre kalauzolja az időben Hollókő vára, amely az 1200-as évek vége óta áll. Érdekesség, hogy a hegy, amelyre a várat építették, egy 14 millió évvel ezelőtt működött vulkán kürtőmaradványa, maga a Keleti-Cserhát pedig egy vulkáni rögvidék.
Hollókőről majdnem húsz tanösvény indul, felfedező útra a Kertek alja és a Vára alja tanösvényeken is indulhatunk. Itt akár válogathatnak is az útvonalak és látnivalók között. A "patak menti gyümölcsöskertek" ösvény kiválasztásával áprilisban nem tévedhetunk nagyot: a gyümölcsfák ilyenkor virágba borulva gyönyörködtetik az arra járók szemeit.