Aki járt már valaha busójárás idején Mohácson, tudja, micsoda hangos, pogány ünnep benyomását kelti a sátánszarvú és -vigyorú busók vonulása, a hangos kerepelés, kolompolás, rikoltozás és komiszkodás kíséretében. No persze felelősségteljes feladat is van a busók nyakában: messzire űzni a telet. A rituálé egyik főattrakciója, amikor farsang vasárnapján a tél elmúlását jelképező koporsót a Duna vizére eresztik.

De mi ez a sok furcsa szó?

Természetesen a déli határ közelsége magyarázza a szlávos csengésű szavakat. Az egykori sokácok olyan katolikus horvátok voltak, akik a török hódoltság elől Boszniából északnak indultak, és Magyarországon telepedtek meg. A sokác a bunyevác nyelv legközelebbi rokona, bár nem ismerik el önálló nyelvként. Máig vitatott, hogy a horvát és a szerb nyelv egy dialektusa-e tulajdonképpen.

A felvonuláson résztvevő busócsoportok egy része is sokác nyelvű nevet választott magának, a Mladi Momci busócsapat neve "fiatal legényeket" jelent , a Kolovođa csapat neve a kólót – farsangi össztáncot – vezető fiatal táncosokra utal . Egészen 1930-ig a busójárás inkább a sokácok ünnepe volt, és Mohácson belül is a sokácok lakta részen zajlott a felvonulás. A két világháború között vált egyre népszerűbbé, és vált lassan országos turisztikai látványossággá. Jelmezes csapatok pedig nem csak Mohácsról és a környékről, hanem Szerbiából, sőt Lengyelországból is érkeznek.

Pogány ünnepbe oltott törökkori legenda

A tavaszi napforduló előtti télűző, tavaszváró termékenységünnepek a Föld minden pontján megjelennek Riótól New Orleansig, Velencétől az afrikai törzsek ünnepeiig. A poklade szó is átváltozást jelent, a télből tavaszba fordulást, megújhodást. Ezt jelképezi a farsangvasárnap estéjén a főtéren elégetett szalmabábu vagy húshagyó kedden a farsang temetése, amikor a telet szimbolizáló koporsót máglyán égetik el.

Az ijesztő busómaszkok a legenda szerint nem csak a tél, hanem a törökök elűzésére is szolgáltak. A monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba szorult sokácok megelégelve a török elnyomást, összefogtak, és ijesztő maszkokat fabrikálva, óriási zajt csapva éjjel meglepték a törököket, akiket sikerült is elrettenteniük. Ez persze csak legenda, történelmi tény, hogy a törököket már kiűzték akkorra, amikor a sokácok elkezdtek betelepülni.

Baráth Gábor hagyományőrző és álarckészítő szép megfogalmazásában: "Talán sokan turistaként részt vettek, vesznek a karneválon, és esetleg vásároltak is busómaszkot egy utazási emlékként, de sajnos általában nincsenek tisztában az eredetével, azzal hogy tulajdonképpen egy termékenységvarázsló, népművészeti tárgyat vittek ez életükbe. Talán egy friss házaspárnak az egyik legszebb ajándék ez a termékenységet szimbolizáló hungarikum, kuriózum, vagyis egy busóálarc."

Busóklubok, busócsapatok

Húsz-harmincfős ismerősi-baráti csoportosulásokat képzeljünk el, akik akár már a '90-es évek óta minden esztendőben beöltöznek, és éltetik a hagyományt. A Botos, Kolompoló, Kürtös, Kecskeszarv vagy a Busulók nevek mind busócsapatok rejtenek, ezeknek a "busóegyleteknek" megvan a maguk belső szabályrendszere, jelszavaik. Itt lehet ismerkedni velük.

Jankelék kerestetnek!

Betöltetlen pozíciónak is nevezhetnénk: a busójárás egyik problémája napjainkban, hogy a beöltözők túlnyomó része busó szeretne lenni. Pedig a busójárások elhagyhatatlan résztvevői a jankelék is, ezt a szerepet leggyakrabban fiúcskák vállalják el. Nélkülük nem az igazi a felvonulás, ők kísérik a főjelmezesnek számító busókat, főfeladatuk, hogy távolságot tartsanak az utca népe és a maskarások között. Ruházatuk rongyos, az arcukat harisinyával vagy más ruhadarabbal takarják el, és szalmával vagy rongyokkal kitömött zsákokat visznek, amikkel játékosan püfölik a közelbe merészkedőket. Szóval jankelék kerestetnek!

Busóbanyák

Bizony! Szó nincs arról, hogy kizárólag férfiak busóskodhatnak. Itt van rögtön a Banyák csoportja, akik nem semmi konstellációt testesítenek meg: "A csoport megalakításának ötlete a Busó Borozó kerthelyiségében, egy augusztus délutáni borozgatás közben pattant ki a Kelet Rózsái hastánccsoport tagjainak fejéből. A lelkes társaság azonnal alakuló ülést tartott és elhatározta, boszorkányruhába bújva ünneplik a télűzést. A csoport színesítése érdekében és azért, hogy a családtagok, barátok is kivehessék a részüket a mókából, a keménymagot alkotó hastáncosokhoz busók és egyéb maszkarások is csatlakoztak." Vegyük csak sorra: borozóba járnak, hastáncolnak, boszorkánykodnak és busókkal szövetkeznek!

A legtitokzatosabbak: a "szép busók"

Őket látva óhatatlanul is eszünkbe jutnak a velencei karnevál titokzatos jelmezesei. Az úgynevezett szép busók ("lepa busa") arcát fátyol takarja, ruházatuk sokác népviselet. A szép busóknak egykor az udvarló busók ajándékokat vittek. Látványos a kontraszt a szép busók és az ijesztő megjelenésű busók között: a fehér alapon virágos hímzésű blúzt viselő lányok törékenynek tűnnek a kifordított birkaszőrt a derekukon borjúkötéllel megkötő, hangoskodó legények mellett, akiknek még a gatyája is szalmával van kitömve. Érdekesség, hogy egykor a fűfából faragott maszkokat állati vérrel festették pirosra.

Az öreg Barkas az új szekér?

Szerencsére nem. Persze, ahogyan minden népszokás, a busójárás is folyton alakul. A busók hagyományos kordéi, szekerei között megjelent már kifuserált szovjet gyártmányú autó, a feldíszített traktorok pedig megszokott elemei ma már a felvonulásnak. Ott nem tart még a busójárás, mint a velencei karnevál, ahol akár Darth Vader jelmezbe is belefuthatunk.

Busóexpresszel Mohácsra

Apropó, közlekedési eszközök. A MÁV sem akar kimaradni a mohácsi mulatságból, nosztalgiajáratot indít Budapestről, még Facebook-eseményt is létrehoztak a vonatozásnak. Már a hatórás úton megkezdődik a móka: az Orfeum nevű kocsiban élőzenével, totózással szórakoztatják az utazókat, sőt még fotókiállítást is rendeznek a vonaton. Vasárnap reggel 6:15-kor indul a nosztalgiavonat Kelenföldről, Mohácsról aznap 18:50-kor vissza, köztes megállók nélkül.

A busójárás illemtana

Az illemtanon túl is mutat néhány megfontolásra érdemes jó tanács a városvezetéstől. A szülőket arra kérik, hogy felelősségük teljes tudatában vegyenek részt a rendezvényen egészen kicsi gyerekekkel. A busójárás tényleg nagy zajjal, rikoltozással és a rítus részeként még ágyúdörejjel is jár. Felhívják továbbá a figyelmet arra is, hogy a maszkok mögül csak korlátozzák a busók térlátását, ezért a totyogósok és a babakocsik, ha olyan szögben kerülnek a közelükbe, gyakran egész egyszerűen nem veszik észre.

Busójárás 2017

Mohácson minden évben hat napon át, idén február 23-tól 28-ig tart a mulatság. Összesen 33 helyszínen mintegy 80 programmal zajlik a farsangolás. A városvezetés bejelentése szerint ez évben minden eddiginél több, 1300 maskarás vonul fel. Dudástalálkozó, népdaléneklő verseny, többféle táncház, bál, busólakodalmas színesítik majd a forgatagot. A szabadtéri programok ingyenesek!

Időjárás: Pár héttel ezelőtt még kemény, fagyos időt jósoltak az idei busójárásra, de most már egyértelmű, hogy kifejezetten kellemes, tíz fok körüli időre, elvétve záporokra számíthatnak idén a fesztiválozók.

Egy egészen kiváló videóval búcsúzunk! Érdemes rászánni azt a 12 percet.