Szlovákiában, a történelmi Magyarország egykori Torna vármegyéjének területén minden egyes lépésnél azt érzi az ember, hogy igazán különleges helyen jár. Az egykor jelentős szőlőtermő vidék manapság kicsit megkopott képet fest, ám karsztvidéke, nemzeti parkja és várromjai sok turistát vonzanak. Éppen ezért érdemes túrabakancsot húzni és ellátogatni a Felvidék egyik legszebb részére.
Elsőként a terület legnépesebb települését, Szepsit (szlovákul Moldava nad Bodvou), érdemes felfedezni, erre szánjunk néhány órát. Szepsi autóval Budapestről 3 óra alatt kényelmesen megközelíthető, tömegközlekedéssel a szlovák határig érdemes vonatozni, onnan pedig kerékpárral is bejárható a vidék.
A város székelykapuja, a Szojka-kapu az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg. Csodamód, – kicsit megpörkölve –, a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem..." emlékeztet az eseményre. Másolatát a református templom melletti parkban állították fel, az eredeti kapu a Kelet Szlovákiai Múzeum udvarán található Kassán.
A városi múzeumot is érdemes felkeresni, amit egy 1850-ben épült kovácsműhelyből alakították ki. További érdekesség, hogy a városban született többek között Szepsi Csombor Márton utazó, pedagógus, valamint Szepsi Laczkó Máté történész, költő, akinek az aszú elkészítésének receptúráját köszönhetjük. Emléküket tábla jelzi.
A karsztvidék szépsége
Szepsitől mintegy 10 kilométerre található Jászó (Jasov) település, mely a Jászói-szikla üregeiről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült. A barlang hossza 2811 méter, valamint 339 lépcsőfokot kell megmászni a 45 perces vezetett túrán. Érdemes melegebb váltóruhát magunkkal vinni, hiszen 8-9 fokot mérhetünk átlagosan a föld mélyében. A barlangot a Bódva folyó lebukó vizei alakították ki, amelyet már a történelmi időkben is ismerték. Erről árulkodik a Huszita-terem felirata 1452-ből. A barlangba felnőttek 5 euróért válthatnak jegyet, a nyitva tartásról pedig itt lehet tájékozódni.
Jászótól 15 kilométerre északra található Aranyida. Napjainkban leginkább téli időszakban vonzó a közeli síterepek miatt, nyáron viszont gyalog vagy kerékpárral érdemes felmenni a környék legmagasabb hegycsúcsára (1246 méter), a Kojsói-csúcsra (Kojsovska hola).
Történelem és természet
Szepsitől 10 kilométerre nyugati irányba érhető el Torna település, melyet egykor a Tornay fivérek által építtetett várról volt ismert, már messziről könnyen észrevehető. Funkciója 1357-től Gömör és Szepesség útvonal közötti védelme volt, ám először a 15. században a husziták, később pedig a kurucok stratégiai jelentőségű vára lett, innen irányították a Habsburgok elleni felkeléseket. Ez lett a vár veszte, hiszen 1685-ben császári parancsra lerombolták, azóta is romos. Utoljára az 1848-as szabadságharcosai találtak menedéket, sajnos ekkor egy tűzvész teljesen lakhatatlanná tette a várat.
A várrom a jelzett útvonalon könnyen elérhető, az oda vezető úton észrevehetők építése nyomai, hiszen a sziklás talajban megmaradtak a szekerek által kivájt nyomok. Természetileg is fontos szerepet tölt be a hegy, hiszen a tornai vértő egyedül itt található meg, mellette árvalányhaj, peremizs, harangvirág és a napon sütkérező gyíkok színesítik a tájat.
A vártól nem messze található a szomszéd település Áj (Háj). A település határától érdemes gyalogosan folytatni az utat, hiszen a jelzett útvonal mentén haladva csodálhatjuk meg az áji vízeséseket. A szurdokvölgyben végig folyó Garádics-patak hangját már messziről hallani, amely sajátos hangot kölcsönöz a helynek. Legnagyobb zuhataga több mint hat méter magas, három további pedig meghaladja a négy métert. Az út végén található Ájfalucska, amely a hegyvonulatok közt mélyen megbúvó kis falucska a mai napig őrzi a hegyvidéki pásztorok által kialakított képet. Ájfalucskát a 15. században német bányászok alapították, helyüket pravoszláv pásztor
ok vették át. A faluból több turistaösvény is indul a Szádelő völgybe, melyet gyalogosan vagy kerékpárral is meg lehet megtenni.
Egyedülálló természeti csoda
Szádelő község a szurdokvölgy bejáratánál lévő település, itt található a vidék egyik kiemelkedő természeti szépsége, a Szádelő völgy. A völgyben csordogáló Szár patak formálta mai alakjára, amely mellett vezet az út a hasadék mélyébe meredeken. A hasadék legmagasabb és legérdekesebb képződménye a 105 méter magas Cukorsüveg szikla, amelyet a hegymászók is előszeretettel másznak rendszeresen. A völgyben haladva észak felé nem csak a halkan csordogáló patak szépsége ragad magával, hanem a vízmosások és barlangok teszik felejthetetlenné az itt eltöltött időt.
A magasabban lévő fennsíkon a meleg éghajlatot és napsütést kedvelő állatok és növények, míg a mélyben a nyirkos és hidegebb levegőt kedvelő flóra és fauna figyelhető meg. A szádelői tanösvény ennek megismerésére kiváló lehetőséget ad, hiszen a majd 9 kilométeres gyalogtúra végig vezet a hasadékban, majd egy éles kanyarral a hegytetőre invitál. A tanösvényen hét tábla lát el különböző információkkal (magyar nyelven is), a karsztosodás folyamatáról, növényekről, állatokról és a földvárról.
Az út csúcspontján a sziklafal széléről pedig pompás kilátás nyílik a teljes hasadékra, jó időben érdemes eltölteni hosszabb időt pihenni. A körtúra tempótól függően 3-6 óra alatt teljesíthető, kezdő túrázóknak is ajánlott. A teljes kör 452 méter szintkülönbséget tartalmaz, ezzel érdemes számolni.
Érdemes megemlíteni a Tornagörgőben található 14 méter magas görgői vízesést, mely a meredek karsztfal tövében és a lakóházak között bújik meg, a falu történelmi központjában. A zuhatagot a Nagy Fej vízforrás táplálja, majd továbbfolyva a görgői halastóba ömlik, melynek madárvilága és mocsarai szintén magával ragadóak. A karszthegységet megkerülve Hárskút irányába juthatunk el Lucska településre, ahol a lucskai erődtemplomot találhatjuk, amely már az Árpád-korban is állt. Napjainkban már csak rom, a templomot védő saroktornyot viszont konzerválták, gyönyörű látványt nyújt innen a Csermosnya völgyre.