1. Mert a Református Nagytemplom tetejéről a legszebb a belváros

Nem is tudjuk, voltunk-e már olyan templomban, ahol a biblia történetét makettekkel mutatták volna be. Pedig a Református Nagytemplom egyik emeletén ezt teszik. Apró formában láthatjuk többek között Heródes templomát, Ábrahám sátrát, Bábel tornyát és az Olajfák hegyét, amelyeket néhány soros magyarázatokkal és Tichy Kálmán bibliai helyszínekről készült festményeivel háttereztek meg. De olyan templomra sem emlékszünk, amelynek padlásterét belülről egy sétálóhídon jártuk volna körbe. Olyanra meg aztán pláne nem, amelynek kertjében egy kávézót nyitottak volna, ahol egy csésze fekete után még egy titkos földalatti imaterembe is beengedik a látogatót. Így aztán egy kicsit olyan ez a templom - az összes interaktív játékállomásával együtt -, mintha minden szegletének az lenne a feladata, hogy a lehető legközelebb vigye a látogatóhoz a vallás és az épület sokszáz éves történetét. És ez itt tényleg sikerül.

Bár a nyugati tornyának közel öt tonnás Rákóczi-harangja csak ünnepekkor szólal meg, a keleti torony kis harangját (1,7 tonna) minden délben 3 percre megkongatják. Méghozzá olyan erővel, hogy azt lehetőleg mindenki hallja szerte a városban. Ezt mindenképp vegyük figyelembe, ha a tornyok közti hídon panorámafotózásra készülünk. Márpedig utóbbit nem érdemes kihagyni, talán innen fentről a legszebb a Nagyállomásnál kezdődő történelmi belváros. Miközben van ám másik, stratégiailag gondosan elhelyezett kilátópontja is Debrecennek.

2. Mert a víztornya megmászható

Tavaly újították fel a Nagyerdei Parkban magasodó 104 éves víztornyot, amelynek kilátójába 207 lépcsőfok megmászása után jutunk fel, és ahonnan a távcsövekkel a Bihari-hegység és a tokaji Nagy Kopasz-hegy is jól látható. A víztorony közepén vaskos mászófal várja a bátrakat, az emeleti terasz kanapéi pedig a félúton megpihenő toronymászókat. A földszintjén egy bár kínálja frissítőit és süteményeit, egy nagyobb közösségi tér pedig kényelmes babzsákjait, ahol gyakran filmklubot és kiállítást is tartanak. A kertben felállított színpad előtti tér esténként a koncertek miatt telik meg, de a napernyők alatti kinti székek és a nyugágyak már a kora délutáni órákban is népszerűek. A bejáratot egy többlépcsős szökőkút díszíti.

3. Mert Debrecen a szökőkutak városa

És ezt minden túlzás nélkül állítjuk. Bármerre megyünk a belvárosban, szinte mindenhol vagy gondosan faragott, vagy mozgásérzékelős vagy egyszerűen csak látványos szökőkutakba botlunk. Ezeket pedig mindenhol padok, szobrok és árnyat adó fák ölelik körbe. A Debreceni Egyetem épülete előtt például nemcsak egy szép francia kertet, de egy méretesebb szökőkutat is találunk, amelyben a hagyomány szerint júniusban minden végzős diák megmártózik. De a leghangulatosabb talán az a Nagyerdei Stadion melletti szökőkút, amelynek tipegő köveit nappal vízen járásra használják, az esti órákban pedig lézerfényekkel világítják meg vízsugarait, hogy aztán egy 300 négyzetméteres Ködszínházzá alakulhasson át néhány percre.

Persze a legjobb vizes élményeket mégiscsak a gyógyászati részleggel kiegészített Aquaticum Spa fürdőkomplexumában lehet megszerezni. A két éve kompletten felújított termálfürdőben negyvenféle, gyógyvíz alapú kezelés és az új szaunavilág várja a gyógyulni vágyókat. A Mediterrán Élményfürdőjét pedig burjánzó trópusi növényzettel és különböző vízi élményelemekkel szerelték fel. Miközben Debrecen erősen rákapcsolt a wellnessre is. A felújított négycsillagos Aquaticum termálszállója ma már nemcsak a gyógykúrára vágyókat, de a wellnesst kereső fiatalokat, egy külön részében pedig a családosokat is élményprogramokkal várja. Így mindenki kedve szerint tesztelheti a város kétszáz éves fürdőkultúráját.

4. Mert óriás napozó dekkek vannak a legnagyobb parkjában

A Nagyerdei Park is egy látványos ráncfelvarráson esett túl. A parkerdő százéves, hűsítő fái között játékos tanösvényeket, homokos játszóteret alakítottak ki, a legkisebbek pedig fából készült installációkon keresztül ismerkedhetnek az erdei madarak élővilágával. Persze erre ott van a Kultúrpark is, benne hazánk legrégebbi vidéki állatkertjével, ahol öt kontinens 700 állatát nézhetjük meg, akár pingvinkísérettel is. És itt még van igazi vidámpark is - elvarázsolt kastéllyal, dodzsemmel, óriáskerékkel, mindennel!

De megújult a park szabadtéri színháza is, ahol májustól októberig színdarabokat és koncerteket tartanak, esténként pedig pattogatott kukoricás kertmozivá alakul át a lelátó. A nagyobb koncerteket és fesztiválokat már a 20 000 férőhelyes Nagyerdei Stadion pályája fogadja be, amelyet a turisták vezetett túrán is bejárhatnak. A sportosabbak futhatnak a stadion körüli parkban lefektetett rekortán szőnyegen, de a közeli víztorony bérelhető bringáival bejárhatják a város teljes zöldövezetét is. A kevésbé sportosaknak pedig még mindig ott van az elektromos meghajtású riksa. De a Nagyerdei Park legklasszabb pontja mégiscsak az a Békás-tó, amelynek partján két méter széles, fából készült napozó dekkeken lehet kényelmesen elnyúlni.

5. Mert isteni a debreceni párosuk

A várost is elérte a steet food hullám, sorra nyílnak a burgeres falatozók, miközben a turisták még mindig az igazi debreceniző helyeket keresik. Mi legutóbb meg is találtuk, mégpedig a Grand Hotel Aranybika közelében nyílt Ikon Street nevű falatozóban, amelynek második neve egyébként Debreczeniző. Sok helyen kóstoltuk már, de amit itt kaptunk, az pont azt tudja, ami egy hungarikumnak nyilvánított páros kolbásztól elvárható. Kívül ropogós, felvágva tunkolhatóan szaftos, kellően fűszeres és zamatos.

Úgy tűnik, megérte aláírni azt a kódexet, amely kimondja, hogy a városban minden vendéglátós csak az eredeti recept szerint, az adott hús- és fűszerfélékből készülő kolbászt szolgálhatja fel debreceniként vendégeinek. Persze, ha már egyszer Debrecenben járnak, kóstolják meg az igazi hortobágyi húsos palacsintát is, és ne hagyják ki a szürkemarha-gulyást vagy a tipikus pásztorételt, a slambucot sem.

6. Mert remek teraszos helyei vannak

A Piac utca környékén egymást érik a fröccsöző bisztrók, a kiülős teraszos szórakozóhelyek és a kávézók. Az egykori halpiac helyén álló Hal köznek nevezett tér például az egyik legnépszerűbb kiülős negyede a városnak. A belvárosi téren régi bérházak, kisebb magángalériák váltják egymást, és mondanunk sem kell, itt is találunk egy szökőkutat. A víz sugarait és a medencéjét esténként színes fényekkel világítják meg, a környékbeli poharazgatók vendégei ezt a vízjátékot kapják rozéfröccsük mellé.

Ha azonban igazi kézműves kávéra vágynak, térjenek be a Mokkába. A még zöld arabica szemeket a kávézó dolgozói pörkölik, és a vendégek minden rendelését szigorúan csak barista kollégák készítik. Tulajdonosa 3 éve nyitott egy üzletet saját kávé-brandjére a Black Sheep-re építve, amelynek logóját egyébként egy hortobágyi racka juh díszíti. Ha intenzív, gyümölcsös kávékülönlegességekre vágynak, próbálják ki a helyet, megéri!

7. Mert fesztiválváros

És ez csak részben köszönhető annak, hogy évek óta a debreceni Nagyerdőben tartják az ország legkomfortosabb és még mindig megfizethető kategóriájú fesztiválját, a Campust. Mert Debrecenben év közben is találunk két-három napos fesztiválokat. Tavasszal például a Böszörményi út egy hosszabb szakasza telik meg kézművesek és borászok standjaival, amikor 1200 árus kínálja egyszerre portékáit a Tavaszi Országos Kirakodóvásáron. De áprilisban több napon át ünneplik a mangalicát, májusban a pulykát, a mézeskalácsnak pedig idén is július utolsó két napján rendeznek fesztivált. Aztán egymást követi az ősz két legnépszerűbb gasztrofesztiválja: az augusztusi Bor és Jazz napok, majd a szeptemberi Zamat Pálinka és Páros Kolbász Fesztivál. És akkor még a virágkarneválról nem is beszéltünk, amikor néhány napra a város létszáma hirtelen megduplázódik.

8. Mert a virágpiac náluk egy komplett utca

Minden túlzás nélkül nevezhetjük Debrecen legvirágosabb utcájának a Csapó utcát, amelyet tavasztól őszig árusok standjai töltenek meg palántákkal, színes vágott és cserepes virágokkal. Ezért ha belvárosi korzózásra készülnek, forduljanak be ebbe az utcába, már csak a látvány és az illatok kedvéért is! A félgömbös szökőkútjairól felismerhető Csapó utca egyébként pont abba a sugárút szélességű Piac utcába nyílik, ahol az 1-es és az új 2-es villamos fut, és ahol 300 éven át tartották a híres debreceni vásárokat. (Tudják, azt a vásárt, ahova a népdal szerint a pulykakakasért szokás menni.) És ötven éve minden augusztus 20-án ezen a főutcán parádéznak végig a karnevál guruló virágkölteményei, miközben erre a napra az egész város virágba borul. Az idei jubileumi karneválra egy teljes hétig tartó fiesztával, koncertekkel, látványos épületfestéssel és minden eddiginél nagyobb tűzijátékkal készülnek.

9. Mert itt minden sisakos háznak története van

Persze nemcsak ezeknek, valójában mindegyiknek. De séta közben nem lehet nem észrevenni a belvárosi épületek tetején magasodó vörösréz hagymasisakokat, így aztán a különleges homlokzatokért rajongók egy pillanatra sem fognak unatkozni. Pláne, ha egy vezetett, nyári városnéző sétán vesznek részt, ahol kiderül, hogy miért csonka a Református Kistemplom tornya, hogy mi a titka a Múzeum és a Füvészkert utca sarkán álló sűrűn burjánzó líciumfának, és, hogy milyen volt száz éve az a sár-híd, amelynek egy kis darabját az egykori Aranybika Szálló épülete előtt még mindig őrzik.

De ha szívesebben fedeznék fel önállóan a várost, remek fotókkal gazdagíthatják albumukat, ha egy kis időre megállnak a Megyeháza gyönyörű szecessziós épülete előtt, ha végigjárják a Déri Múzeum, MODEM és Református Kollégium alkotta múzeum negyedet, és ha utóbbinak a könyvtárába is betérnek. Itt találják majd a világ legszebbjei közé választott Nagykönyvtárat, amelyhez egy hasonlóan pompás, freskókkal díszített lépcsőház vezet. Kultúrturisták imádni fogják!

10. Mert a Hortobágy a szomszédja

Debrecent mindössze pár kilométer választja el Közép-Európa legnagyobb egybefüggő füves pusztájától, amely az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. A még javában élő pásztorhagyományok, a Kilenclyukú híd, a legendás nyári délibáb és az őszi naplementében vonuló darvak még mindig hívószavai a hortobágyi programoknak, amelyek az utóbbi években a puszta-szafarizás élményével is kiegészültek.

A látogatók egy dzsippel fedezhetik fel a Hortobágy Vadasparkot az őstulkokkal, racka juh-nyájakkal és a világ legnagyobb vadló-ménesével együtt. A kijelölt ösvényeket gyalogosan és bringával is be lehet járni, túravezető nélkül, teljesen egyedül. De a park talán a nyári éjszakákon a legszebb, amikor a felhőtől és fényszennyezéstől mentes területen szabad szemmel is több ezer csillagot és a Tejút derengő sávját lehet látni.

Kollégánk a Debreceni TDM vendégeként járt Debrecenben.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Nevezze el Debrecen legkisebb jávorantilopját! - 2016.08.03.
Kilenc hónapnyi vemhesség után csütörtökön született a jávorantilop család hatodik tagja a debreceni állatkertben.

Öt hely Debrecenben, ahol a gasztroélmény minőségi alapanyagokkal társul - 2016.10.12.
Egyre több hely van az országban, ahol kitartóan küzdenek a hazai gasztronómia megújításáért, és erre Debrecenben is jó pár példát találunk. Vonatra pattantunk, megnéztük, megettük, megittuk, most pedig mutatjuk kedvenc helyeinket.

Űrhajózás hete és Föld napja az Agórában áprilisban - 2017.03.29.
Hány csillagot számlálhatunk meg éjszaka egy mesterséges megvilágítástól mentes területen?