A fémkeresős tevékenységet szabályozó rendelet új fejezetet nyitott az orosházi múzeum életében, mondta Rózsa Zoltán igazgató, régész az MTI-nek. 2015. április 1-től magánszemély csak hatósági engedéllyel használhat fémkeresőt, bármilyen régészeti lelet a magyar állam tulajdona, a megtalálónak bejelentési kötelezettsége van a területileg illetékes múzeum felé. A múzeum megállapodást kötött öt, fémkeresős tevékenységet folytató magánszeméllyel, az együttműködés példaértékűvé vált, egy év alatt 12 ezer lelet került az intézménybe.

A leleltek között több mint háromezer érme található, emellett ékszereket, övvereteket, gyűrűket, késeket, gyűszűket, ólomplombákat és könyvvereteket is nagy számban találtak.

A tárgyak többsége, körülbelül tízezer darab az 1400-as, 1500-as évekből származik. Ebben az időszakban főként pénzváltással foglalkozó muszlimok lakták Orosházát és környékét, akik az akkoriban fellendülő marhakereskedelem révén nagy vagyonra tettek szert.

A gyűszűk és ólomplombák nagy valószínűséggel Angliából vagy Németalföldről kerültek a békési vidékre, a könyvveretek jelentős része Nürnberg környékéről származhat - mondta az igazgató-régész.

A leletek leltárba vétele mellett kormeghatározást is végeznek, a középkori darabok tudományos vizsgálatát saját maguk végzik el. Találtak azonban számos római kori érmét is, azokat leltárba veszik ugyan, ám a pontos vizsgálatukat a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végzik el a későbbiekben.

Több leletet eljuttattak budapesti és szegedi egyetemek számára, ahol néhány vállalkozó kedvű régészhallgató - egy-egy, a kutatást irányító és támogató nyugdíjas régész segítségével - dolgozza fel a tárgy történetét.

Az igazgató-régész a legfontosabbnak azt a példaértékű szemléletet tartja, amely a fémkeresős civilekkel a bizalomra épít és a partnerségen keresztül egy nagyon újszerű jövőkép irányába mutat.