A Dunaszentbenedeki Tájházat a helyiek „a szerencse házának" nevezik. A benne lakók érintetlenül őrizték meg egészen a 2000-es évekig a XIX. század végi Dunaszentbenedek házformáját és lakberendezését. Az utolsó tulajdonos ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a változó világról, így a ház - homlokzatai és a tető héjazata kivételével - eredeti szépségében és szinte teljes berendezéssel vészelte át a falusi házak átalakításának divatját. A Tájház berendezésében nincsenek máshonnan gyűjtött tárgyak.

Az önkormányzat kezelésében működő tájházban példaértékű szakmai munka folyik. Nemcsak kiállításain keresztül igyekszik bemutatni a helyi hagyományokat, hanem a faluban még fellelhető folklór- és tárgyi néprajzi anyag felkutatásában is tevékenyen részt vállal. Fontos szerepe van a tájháznak az oktatásban is; elsősorban általános és középiskolásoknak nyújt a tantervhez kapcsolódó programokat, nyári táborokat szervez, helyi hagyományőrző csoportokat működtet. A tájház mára a település legkedveltebb közösségi terévé vált: falunapok, fesztiválok, civil rendezvények rendszeres helyszíne.