Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli. "Amikor Nagycenken fejet hajtunk, akkor a múltunknak, a jelenünknek és a jövőnek alkotó emberek előtt tisztelgünk" - fogalmazott Aczél Eszter, a Széchenyi István Emlékmúzeum vezetője az avatón. Kiemelte, hogy Széchényi Ferenc itt őrizte azt az ősgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját adta. Széchenyi István pedig birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával letette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.

 A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által állíttatott, háromszög alakú sztélén, amelyet Zsigmond Attila tervezett, egy rövid ismertető olvasható a hely történelmi szerepéről magyar és angol nyelven. Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője arról beszélt, hogy a sztélén található kettős csomó az emlékhelyek szimbólumaként egyrészt kifejezi az összetartozást, másrészt utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, a múlt értékeinek védelme. Remélhetőleg a nagycenki emlékoszlop is teljesíti küldetését - tette hozzá.

Magyarországon a nagycenki Széchenyi-kastéllyal együtt - amely korábban történelmi emlékhely volt - összesen 17 nemzeti emlékhely található - írja az MTI. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet szimbolikus és valóságos terei. Lehetőséget adnak arra, hogy az oda látogatók megtapasztalhassák a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit és dicső pillanatait is.