A kormány október végén határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről, amelynek értelmében 2019-re beépítik a Városligetet. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de az eredeti tervekhez képest új helyen épül meg; az egykor ott állt, de a Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Fővárosi Városligeti Színházat is felépítik az eredeti tervrajzok alapján. Az eredetileg tervezett helyen épül meg a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria, írja a turizmusonline.hu.

 A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el; Budapesten jön létre, de nem a Liget Projekt részeként az Építészeti és a Fotómúzeum - számolt be Baán László, a projekt miniszteri biztosa az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén. Kiemelte, hogy minden beruházás mostani lebontandó épületek helyén vagy jelenlegi betonfelületeken valósul meg a ligetben.

A projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szól, tette hozzá. Különleges városrészről van szó, amely egyedülálló egész Európában: nincs máshol ilyen sűrű intézményi háló, amelynek a park mellett most is része négy múzeum, az Állatkert, a Széchenyi Fürdő vagy a Műjégpálya.

A Kertem hiányozni fog

A Civilzugló Egyesület az elmúlt évben 20 ezer aláírást gyűjtött össze. Úgy vélik, a Városliget már most is túl van terhelve, ezért nem bírja el a további látogatókat.

Baán László szerint a petíció alapfeltevése az, hogy csökkenni fog a zöldfelület, holott nőni fog. Véleménye szerint a petíciót aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették. A romos Hungexpo irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food és egyéb vendéglátóhelyek, mondta.

A projekt a turisták, a múzeumlátogatók, és többek között az új játszóterek vagy egy új, két kilométeres, kivilágított futókör révén a környékbeliek örömére egyaránt szolgál majd.

Betonmonstrumokba zárni a város nevezetességeit

„A „Liget" projekt az építészszakma, az urbanisztika és a zöldmozgalmak oldaláról számos támadást kapott, legutóbb a holland sztárépítész, Erick van Egeraat is kritizálta a tervet, de a turizmusszakma eddig nagyjából hallgatásba burkolózott" - mondta Karsai Árpád turisztikai tanácsadó, aki szerint "jobb lenne, ha a kormányzat - ebben a formában - elállna ettől a voluntarista és pazarló megaprojekttől".

"Budapest egyedisége, a nemzetközi piacon való utánozhatatlan ereje abban áll, hogy sok különleges városrészből tevődik össze, s hogy ezek mind erős, vonzó attrakciókkal rendelkeznek. A kulturális örökségek, épített örökség és benne a gyűjtemények is szétszórtan helyezkednek el. Ezeket összelapátolni és egy mégoly csúcstechnológiás bemutatással modern betonmonstrumokba helyezni a Ligetbe, szerintem aggályos. Az Iparművészeti Múzeum jó helyen van a Lechner Palotában az Üllői úton, a Nemzeti Galéria tökéletes helyen van a Királyi Palotában, ezek a látnivalók térben jól széthúzzák a város vonzerőit" - mondta a szakember.