Halottak napjára készülve az elmúlt években összegyűjtöttük a legbizarrabb temetkezési szokásokat sziklafalon függő koporsóktól a helyhiány miatt csak koponyákat tartalmazó csontházig, de a legkülönlegesebb végső nyughelyekről is írtunk már a szaploncai vidám temetőtől New York legszebb panorámájú sírkertjéig. 

Tavaly pedig hátborzongató katakombákat ajánlgattunk megtekintésre, és a gyönyörű budapesti Fiumei úti sírkertben is tettünk egy sétát a tarka avarban ugrándozó mókusok között. Mivel a temető témát ilyen szépen kimaxoltuk, idén a Halloween jegyében Magyarország szellemjárta, vagy csak valami miatt hátborzongató helyeivel foglalkozunk.

Hátborzongató márvány-nászágy Fonyódon

Fonyód legmagasabb pontján áll a Kripta Villa, melynek alagsora egy hátborzongató nászágyat rejt: rajta fekszik egymás kezét fogva, márványból kifaragva Magdus és Ödön. Hogy kik ők? Abrudbányay Ödön, az erdélyi származású, később Pécsett letelepedő gyógyszerész 1910 környékén szeretett bele a szép, művelt, fiatal Magdusba. Eljegyezte, de a menyasszony az esküvő előtt három héttel hirtelen meghalt. Ödönben olyan mély sebet ejtett az eset, hogy harminc évvel később, már családos emberként, 1941-ben emlékvillát építtetett egykori szerelmének Fonyódon.

Azért itt, mert "Fonyódon a Sipos-dombon lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Nápolyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatódzik a Balaton" – írja a fonyódi múzeum honlapja. Magdus tárgyaival emlékszobát akart itt berendezni, és a lány hamvait is a kriptában akarta elhelyezni, ám a második világháború keresztbe húzta számításait. A bizarr nászágy viszont elkészült, és a legenda szerint ha egy pár fölöttük megfogja a kezét, szerelmük örökké tart.

Omladozó remetelak a Szent György hegyen

A Balaton környéke bővelkedik a legendákban és a misztikus hangulatú helyekben. A fonyódi villa mellett ilyen például még a különös, omladozó kápolna a Szent-György hegy déli lejtőjén. Fura, kísérteties hangulata van a helynek, a környélbeliek közül sokan nem szívesen mennek a remetelaknak még a közelébe sem.

Pedig semmi hátborzongató nem történt itt. Az Emmausnak nevezett kápolnát és a hozzá tartozó remetelakot egy fonyódi plébános, Ify Lajos építette az 1950-es években. A pap 1949 nyarán önként vonult vissza a családja régi Szent György-hegyi birtokára, ezt választotta a megalázó félreállítása helyett, ami Fonyódon várt volna rá. Korábban zsidókat bújtatott és nem titkolta, hogy nem ért egyet az akkor rendszerrel. Csaknem két évtizedet élt itt visszavonultan. Harmóniumokat és órákat készített, időnként látogatókat is fogadott – ilyenkor felhúzott egy zászlót, hogy jelezze, nem zavarják a zarándokok. 1967-ben halt meg, és azóta a kápolna állapota folyamatosan romlik.

A balatonedericsi Fekete kastély, ahol mindenki megöli magát

És még egy utolsó hely a Balaton mellől, mielőtt Magyarország más tájaira kalandozunk. Balatonederics nem csak a nyomasztóan szűk Csodabogyós barlangjáról, de szellemkastélyáról is nevezetes. A tavaly 220 millióért árult, lepusztult állapotú kastély nevét az Urbanista posztja szerint tetejének vagy ajtajainak színéről kapta. De annyi szörnyűség történt a falai közt, hogy a története miatt is megilletné ez a név.

A kastély gyilkosságokban bővelkedő történetében az első 1912 nyarán esett meg, amikor az edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. Két évvel később a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő öngyilkosságot követett el a falak között. A következő tulajdonos, Vág Jenő is önkezével vetett véget életének, amikor hűtlenségen kapta a feleségét, és később a nő új vőlegénye is öngyilkos lett.

És még mindig nincs vége a haláleseteknek: az özvegy egy, a második világháborúban kettős hírszerzőként dolgozó férfinak adta el a kastélyt. Látszólag a németeknek dolgozott, de valójában a szovjetek és angolok hírszerzője volt. Erről valószínűleg tudomást szereztek a németek, mivel 1945 februárjában ez a kastélytulaj is öngyilkos lett.

Boszorkányok a soproni belvárosban

A fentiek fényében egészen felhőtlen programnak hangzik az a soproni séta, mely a város sötét múltjának helyszíneit keresi fel. Tavaly télen, egy ködös estén jártuk be a barokk belvárost Taschner Tamás idegenvezetővel, miközben megidézte nekünk az egykori lámpagyújtogató szellemét, elmesélte a soproni szűz legendáját, a híres középkori bűneseteket, és elvezetett a helyi igen népes boszorkánypopuláció egykori kedvenc helyeire.

"A Pócsi utcában régen egy kőkutacska állott, mely körül mindig pocsolyákba gyűlt a víz. Éjjel ott áztatták a boszorkányok a ruhájukat, ha valaki arra járt lelocsolták, sőt előfordult, hogy befogták mosni is. A Szent Mihály utcában este tizenegy és tizenkettő között legalább húsz boszorkány ült sorban és gyümölcsöt árult. Aki arra járt, annak vásárolnia kellett tőlük, mert nagyon erőszakosak voltak. Az éjjeli őrök ezért mindig tartottak maguknál pár garast, hogy vehessenek gyümölcsöt, mely reggelre értéktelen szemétté változott" – olvasható Tamás remek oldalán, a Bonaparte.hu-n. Akinek ennyi nem elég a boszikból, bátran keresse fel Sopronban járva Taschner Tamást, nem fog csalódni.

Öngyilkos szellemek a Siroki várban

"Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak. Éppen ezért zseblámpa nélkül nem érdemes útra kelni Sirok várához, mert akkor a többszintes labirintust legfeljebb csak a sötétben tapogatva járhatjuk be" – írja a hazai műemlékeket kezelő Forster központ honlapja.

Persze ha elolvassák a várhoz kapcsolódó, hátborzongató legendát, lehet, hogy zseblámpával együtt sem mernek majd bemerészkedni. Állítólag napnyugta után a vár ormáról egy női árnyék veti le magát, majd utána még hét szellem követi őt. A szellemjárás a középkorban kezdődött, amikor a várban hét vitéz vendégeskedett, és mind beleszerettek a várúr lányába, Gizellába. A lánynak viszont csak egyikőjükbe szeretett bele. Egy átmulatott éjszaka után a vitézek megharcoltak Gizelláért, és a párbaj során meghalt a lány szerelme is. Ezért Gizella leszúrta a párbaj győztesét, majd a vár legmagasabb bástyájáról leugorva öngyilkos lett.

Szellemszálló Ó-Ebergényben

Szombathely és Vasvár között, Vasszécsenyben áll a kísértet járta Ó-Ebergényi kastély. A fenti sztorikkal ellentétben az itt kísértő szellemeknek nincs hosszú múltra visszatekintő karrierjük. A kétezres években figyeltek fel rájuk, amikor a kastélyban kiállítást rendeztek, és az eseményről készült fotókon állítólag szellemalakok is megjelentek. Innentől kezdve természetesen mindenki éjszakánként hallható lépteket, üres szobákból kiszűrődő suttogásokat, hátborzongató sikolyokat kezdett észlelni az 1300-as években épült kastélyban.

Az Ó-Ebergényi kastély rejtélyességéhez az is hozzájárul, hogy a föld alatt összeköttetésben áll az Új-Ebergényi kastéllyal, és állítólag több, eddig felderítetlen titkos járat is húzódik alatta. Ma egyébként kastélyszálló üzemel itt, aki érez magában elég bátorságot, a rejtélyes szellemekkel tölthet egy éjszakát!