Ezzel 54-re nőtt a hungarikumok száma. Az erről szóló keddi sajtótájékoztatón Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a debreceni páros kolbászt olyan népi eredetű ételnek nevezte, amely saját kultúrával rendelkezik a mangalica tenyésztéstől a feldolgozáson és a kereskedésen át a vendéglátásig. Az pedig, hogy a 200 éves fröccs - amelyből 50-60-féle ismert - bekerült a hungarikumok közé, a szőlőtermesztést és a kulturált borfogyasztást is segítheti - fűzte hozzá.

 Az egyedülálló bajai halászlé ezer éves halászati kultúrára támaszkodik, s a köré szervezett fesztivál több mint tízezer embert vonz évente - ecsetelte a földművelésügyi miniszter. A negyedik hungarikumot, a magyar Alföld legértékesebb gyógynövényét, a kamilla virágzatot pedig a népi gyógyászat legfontosabb felfedezésének nevezte. A debreceni tanácskozás döntése alapján a Magyar Értéktárba került a szerencsi csokoládé, ezzel 127-re nőtt az értéktárban lévő termékek száma.

 Papp László, Debrecen polgármestere örömét fejezte ki, hogy a debreceni páros kolbásznak mind a négy változata - a csak sertéshúsból, a csak marhahúsból, a sertés és marha vegyeshúsból, illetve a kóser bárányhúsból készült páros - is felkerült a hungarikumok listájára. A polgármester emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban a helyi gasztronómia több képviselőjével debreceni páros kolbász kódexet írtak alá a felkutatott, eredeti receptúra szerint készülő páros kolbászok kínálatának elterjesztése érdekében.

 Debrecen az eredeti páros kolbász gyártására "struktúrát akar építeni" a tenyésztőkkel, a feldolgozókkal és a vendéglátókkal összefogva, amiben számít a Mangalica Szövetség együttműködésére is. A város szeretné elérni, hogy másik nevezetes terméke, a debreceni mézeskalács is felkerüljön a hungarikumok listájára - fűzte hozzá.