Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vetette fel: fontos lenne, hogy minden település megtalálja a saját hőseit, megőrizve, ápolva az emléküket - idézi az MTI Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum alapító főigazgatójának szavait. Hozzátette, hogy az 1945 és 1956 közötti ellenállás nem foglalta még el a neki kijáró helyet a köztudatban.

A békéssámsoni példa alapján országos mozgalmat szeretnének indítani. Ha a példát minden település követi, egy olyan nemzeti panteonná állhat össze, amely megerősíti nemzeti öntudatunkat - jegyezte meg. Békéssámson arra példa, hogy a magyar parasztságnak voltak olyan öntudatos fiataljai, akik megérezték, hogy 1945-ben kezdődhetett volna valami más is, ezért nem voltak hajlandóak tudomásul venni a szolgaságot, amelyet a kiépülő kommunista rendszer rájuk erőltetett. Nem tűrték el a nemzeti függetlenség elvesztését, a paraszti életmód és kultúra megsemmisítését - mondta.

Emlékeztetett: az 1951-ben indult Magyar Ellenállási Mozgalom húsz tagja röplapokat szórt, nemcsak a környéken, de többször Budapesten is. Éveken keresztül ténykedtek, majd amikor 1955-ben lelepleződtek, összesen 186 évnyi börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Mindannyian hősként viselkedtek a bíróság előtt is. Hozzátette, a csoport két vezetőjét halálra ítélték, majd ezt életfogytiglanra változtatták. Legtöbbjük csak az 1956-os forradalmat követő, 1963-as amnesztia során szabadult, azonban a nyolcvanas évek végéig megfigyelték őket. A mozgalom tagjai a megpróbáltatások ellenére mindvégig büszkék voltak tettükre, soha nem bánták meg.

Schmidt Mária az MTI-nek elmondta: a viharsarki település egykori közösségi házában alakították ki a múzeumot, amelynek két termét a Terror Háza Múzeum munkatársai rendezték be a mozgalomra és a tagjaira emlékeztető tárgyakkal.