A kiállítás által megidézett korszak a 20. század viharos magyar történelmének egyik legsötétebb időszaka, melyet Rákosi Mátyás nevével fémjelez a közgondolkodás. A Rákosi diktatúráról 2006-ban már láthattak bemutatót a zalaegerszegiek, akkor a hétköznapokat, a mindennapi életet is átszövő zsarnokságot jelenítettük meg a történeti kiállítás adta eszközökkel - olvasható a múzeum weboldalán.

Ezúttal a korszak egyik legsötétebb oldalát, a börtönök világát mutatja be az új tárlat. Azt szeretnék tudatosítani a látogatókban, hogy az 1950-es évek Magyarországa önmagában is egyfajta börtön volt, ahol bárkit, bármilyen indokkal megfoszthattak személyes szabadságától. Ugyanakkor emlékhely is szeretne lenni. Emlékeztetni kíván azokra az ártatlanokra, politikai okokból kivégzettekre és meghurcoltakra, akik megszenvedték ezt a korszakot.

Már 1945-től politikai foglyokkal teltek meg az ország börtönei, internáló-, és kényszermunkatáborai, a kiépülő kommunista hatalom pedig ezrével zárta börtönbe a rendszer vélt vagy valós ellenségeit, arisztokratákat, a „klerikális reakció" képviselőit, a kulákokat, sokszor saját híveit is. A büntetőintézetekben rettenetes körülmények között éltek az elítéltek. A kiállításon Rákosi bábuja egy vaságyon ülve jelenik meg, ugyanis egy 1930-as évekbe visszanyúló történet szerint politikai fogolyként őt is a szegedi Csillagbörtönbe zárták, ahol közel egy évtizeden keresztül kivételezett bánásmódban raboskodott. A tárlat középpontjában ezért egy rekonstruált zárka található, amelyet a Csillagból származó eredeti tárgyakkal rendeztek be.

1948-tól az '56-os forradalom kitöréséig mintegy 500 embert végeztek ki. Emiatt a kiállításon egy olyan bitófa is felállításra kerül, amelyet még a '70-es években is használtak.