Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből, írja az MTI.

A 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, "mézeskalács-kerítést" a Nagytemplom körül.

A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is.

A mézeskalács-készítés a legdokumentáltabb szakma: ismernek kétezer éves agyagformákat is. A tevékenység később egyházi privilégiummá vált, ekkor lett a mézeskalácsból "barátok kenyere", majd amikor megszűnt az egyház kizárólagossága, megalakultak az első mézeskalácsos céhek, mondta Kántor Dezsőné Pető Ilona mézeskalácsos népi iparművész

A mézeskalács hosszú ideig nagyon népszerű volt: a színes mézeskalács volt a vásárfia, amit szinte mindenki magával vitt a vásárokból, de egy hatalmas, szív alakú mézeskalács sok esetben gyűrű helyett jegyajándék volt, amit később évtizedeken át őrizgettek.

Debrecenben a mézeskalácsos céh első írásos nyomait 1713-tól ismerjük, de bizonyos, hogy mézeskalácsosok már jóval korábban is dolgoztak a városban – tette hozzá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről is.

A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják.