A fővárostól egy órányi autóútra található Fehérvárcsurgó egy apró Fejér-megyei község a Bakony hegység keleti nyúlványai között, saját focicsapattal és egy gyönyörű XIX.században épült kastéllyal - utóbbi két dolog mostanság nagyon is összefügg. A csurgói válogatott az elmúlt hónapokban ugyanis többször került a sportlapok és a megyei sajtó címlapjaira a hírrel, hogy a Károlyi-kastély kertjében álló futballpályájuk hamarosan egy nagyobb parkrekonstrukció áldozata lesz.

A műemléknek számító kastélypark ugyanis évekig az arisztokrata miliő és a megyei labdarúgás pompás találkozó helye volt, a meccseket akár a kastély ablakaiból is nézhette a rezidencia ura. Gróf Károlyi György azonban ezt sosem tette. Ha ideje engedte, egy-egy délután maga is ott állt a pálya szélén. Egyszer az egyik fia, Alexander Károlyi, aki egyébként a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél dolgozik, a dél-afrikai vébéről egy eredeti FIFA-labdát vitt ajándékba a helyieknek. A csapat azóta is csak csodalabdának hívja.

És bár a pályának tényleg költöznie kell, annak új helyét a birtok egy félreeső részén alakítják ki. A zöld gyepen leghamarabb jövő tavasszal pattoghatnak újra a labdák, de addig legalább lesz elég idő felszerelni egy lépcsős lelátóval is. És amíg költözik a pálya, addig újjáalakítják a kastély körüli történelmi parkot, három éven belül pedig 40 új szobával és egy komplett wellness-részleggel bővítik a főúri lakot. A mindössze néhány éve hotelként és kultúrközpontként működő, sárgára festett U-alakú épület egész ügyesen kapcsolja be a pici csurgói települést az európában egyre divatosabb kastélyturizmusba. Tavasz végén mi is a Károlyi-kastélyban vendégeskedtünk, még a grófi párral is találkoztunk.

Egy kastély nélküli gróf

Az 1800-as évek közepén épült és néhány évtizedet teljes pompájában megélt kastély a huszadik századot alaposan megszenvedte. A II. világháború éveiben volt már vezérkari szálláshelye a németeknek, sikerült apránként pusztításokat végezni benne a szovjeteknek, de a magyar néphadsereg egyik alakulata is kivette a részét az épen maradt bútorok széthordásában. A háború után a birtokot elvették a Károlyi családtól, államosították, majd egy ideig üdülőként, 1979-ig pedig nevelőotthonként használták. Közel húsz évig gondozatlanul magányoskodott az 50 hektáros birtok, majd mikor a gyerekkora óta Párizsban élő Károlyi György a rendszerváltás után hazatért, elhatározta, hogy életet lehel annak minden négyzetméterébe.

Feleségével együtt alapítványt hoztak létre a kastély felújítására és egy mini kulturális központ kialakítására. A spirituális jelentősége miatt előbb a kápolnát újították fel, majd egy elegáns éttermet és 22 vendégszobát alakítottak ki a kastélyban. A hatalmas termek és szalonok egyre többször lettek otthonai hangversenyeknek és kiállításoknak. A birtok azonban még ma is az állam tulajdona. A Károlyi család által a kastély felújítására és üzemeltetésére létrehozott cég mindössze vagyonkezelői jogot kapott 2100-ig. Így aztán paradox módon egy kastély nélküli gróf gyönyörű kastélyát látogathatjuk ma Fehérvárcsurgón.

Gloriett az őszi estékre

Amikor mi április végén a birtokon jártunk, annak egy részén még a feltúrt földkupacok között lépkedtünk, de már javában készült a tó körüli útburkolat és a rekortán gumiszőnyeg. A kastély körüli, legalább 50 focipálya méretű angolpark ugyanis a tervek szerint őszre teljesen megújul. A mesterségesen kialakított tópartról az apró szigetre átvezető fahíd már elkészült, a szigeten lévő kupolás gloriett tartóoszlopait pedig épp akkor próbálták stabilizálni a szakemberek. Az őszi, vastagpulóveres, összebújós estéken, a tó körüli kandeláberek fénye alatt ugyanúgy meglesz majd a sajátos hangulata, ahogy egy-egy múlt század eleji fekete-fehér fotográfiákon látható.

Aztán tervben van az egykori lovarda és csikóistálló felújítása is, hogy a kastélypark hat kilométeres úthálózata ne csak kerékpárral, de lóháton is bejárható legyen. A látogatók botanikai tudáséhségét pedig szeptembertől közel száz útmenti információs táblával csillapítják. Az ősfás angolpark nagyobb része azonban már most is gyönyörű. Tavasztól őszig a családi ceremóniáknak is népszerű helye: a kastély katolikus kápolnája évről-évre hozzájárul a házassági statisztikák javításához, a Szépművészeti Múzeum raktárából előkerült oltárkép előtt pedig szívesen tartják keresztvíz alá a család legkisebb tagjait.

Rokokó festményektől a grófi fogmosópohárig

A múzeumtól egyébként több óriás méretű festményt is visszakapott a Károlyi család, köztük a a XVIII. századi velencei festő, Francesco Fontebasso munkáit is, amelyek hatalmas méretén és részletein külön szalonban székeken megpihenve lehet álmélkodni. De érdemes megnézni a hatezer kötetes Fejtő Ferenc könyvtárat is - amelyben az emeleti feljárót egy trükkösen nyíló polcszerkezet mögé rejtették-, és az épület alatt húzódó pincerendszert is, amelynek hangszigetelt előnyét gyakran használják karaoke partikhoz és széles spektrumú alkoholos italok kóstolójához.

Ottjártunkkor minket a gróf felesége, Angelica asszony vezetett körbe a kastélyban. Egyszerű, kastély-logós fehér pólóban és szürke ceruzaszoknyában jelent meg, amelynek derékpántjából kilógó kulcscsomóból rutinos mozdulatokkal húzta elő a bezárt helyiségek ajtajaiba illő kulcsokat - látszott, hogy nem először teszi ezt. Férje, Károlyi György december óta Párizs és Fehérvárcsurgó között ingázó franciaországi nagykövet, távollétében felesége vezeti a birtokot az év tíz hónapjában. Ha kell, turistacsoportokat kalauzol, vagy a konyhában finomhangolja a legújabb francia fogásokat a séffel együtt. De ő volt az, aki a legelegánsabb francia és olasz kelmegyárosokkal tárgyalt, hogy felfüggönyözze a kastélytermek ablakait; és több európai óragyártó cég között pályáztatta meg azt is, hogy a legjobb óramű kerüljön az óratorony tetejére. Svájci cég nyert a pályázaton, hát persze.

Az egész kastélyban egyetlen eredeti bútordarabot, egy széket őriznek a XX. század elejéről, minden mást széthordott a történelem. Régi, korhű darabok helyett elegáns, kényelmes, praktikus bútorokkal rendezték be az épületet. Mindennapi használati tárgy a múlt század elejéről már valamivel több maradt a Károlyi famíliától. Károlyi György egyszer egy interjúban el is mondta, hogy bizony zavarban volt, amikor a kastély egyik vitrinében meglátta nagymamája hajkeféje mellett saját gyerekkori fogmosópoharát.

Ha pedig már egyszer beugrottak egy vezetett kastélylátogatásra, próbáljanak ki utána egyet az étterem grófi fogásai közül. A konyha az Angelica grófné ízlésére erősen támaszkodó francia vonalat követi, de magyaros egytálételeket is találunk az étlapon. Ha azonban egy koffeines itallal és egy kistányér jósággal is beérnék, akkor üljenek le az étterem előtti veranda asztalainak egyike mellé, és egyszerűen csak élvezzék a jó levegőt, a csendet és a mini francia kert látványát.

Merre tovább a kastélyból?

Délutáni könnyed túrázásképpen például vegyék az irányt Gaja-patak felé, amely az útikönyvek szerint a Keleti-Bakony legtisztább vízfolyása. A meredek falú szurdokvölgyben kanyargó patak partja gyönyörű sétaút, érdemes egészen a magas falak közül lezúduló, Római fürdő néven ismert vízesésig elmenni. Garantáltan vadregényes környék, nem fognak csalódni.

Aztán alig húszperces útra, a Vértes-hegység egyik szikláján magasodik Csókakő vára is. Fejér megye egyetlen középkori vára azon kevesek egyike, amelynek pusztulásáért nem a törökök a felelősek (bár ők is bő 140 évig élvezhették a várból a kilátást), de még csak nem is a Habsburgok - egyszerűen az évszázadok hagytak nyomot rajta. A várat a helyiek összefogásának és a Csókakői Várbarátok Társasága civil egyesületnek köszönhetően 20 éve folyamatosan restaurálják, nemrég még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is beszállt a felújításba. Amikor mi öt évvel ezelőtt arra jártunk, a legnagyobb részén a "csak saját felelősségre megközelíthető várrész" tábláival találkoztunk, és fotózni is csak a várkápolna romjait lehetett. Ma a felújított kápolnában bárki kedvére házasodhat, és a két éve átadott méretes kaputorony előtt is fotózkodhat. Sőt, teheti mindezt akár a teljes násznépével együtt végig a várfal előtt, ami az évek során mára, apránként szépen összeért.

Jó tanács! Ha nem élvezik a hegyen bolyongást, akkor induljanak el a vár parkolójából balra haladó földúton a vár felé, vagy menjenek bő kétszáz métert egyenesen, és a hegyoldalon felvezető falépcsősoron kapaszkodjanak fel a várhoz. A várhoz vezető kijelölt út melletti fák törzsére ugyanis olyan rejtélyes szisztémával festették a kék színű, L alakú, romra utaló turista jelzéseket, hogy túrázó legyen a talpán, aki azokon kiigazodik. A vár parkolójában egyébként tavasztól őszig minden hónap 2. vasárnapján körhintás, népzenés, termelői piacos és kézműves vásári napot tartanak, érdemes ezekre a hétvégékre időzíteni a kirándulást.

Szellemes kastélytörténet

Ha azonban csillagtúraként a Károlyi kastélyba visszaérkezve tervezik a kirándulást, számítsanak egy nagyméretű, minimalista eleganciával berendezett szobára, az ágyon pedig frissen, légiesre duzzasztott dunyhára. Utóbbi alatt meglátják, élmény lesz elaludni, pláne a spalettákon beszűrődő ciripelő tücskök és ősfák leveleinek susogó hangjára. Vannak szobák, amelyekhez ilyen hangfoszlányok járnak a tévé altatásra beállítható duruzsolása helyett. És az asztalon egy kis papír rögtön meg is magyarázza, hogy miért ne keressünk tévét a szobánkban.
Jól gondolják. A teljes elvonulás része a tévémentesség, mindössze a kastély bármely pontján elérhető wifi köti a vendéget a telekommunikációs civilizációhoz.

Elalvás előtt még a kastélytörténet misztikusabb vonaláról is hallhattunk vendéglátóinktól. Ők mesélték, hogy a legenda szerint egy önmagát saját kézzel felakasztó Károlyi-ős szelleme még mindig nem tudott megnyugodni, ezért ma is ott kísért a kastélyban csendesen. Néhanapján kevésbé csendesen, a személyzet közül már többen hallották kóborolni az épületben. Bárhogy is van, ahhoz hasonló madárfüttyös békét és nyugalmat, mint amit a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban napszaktól függetlenül tapasztaltunk, mi eddig csak nagyon kevés sokcsillagos hotelben találtunk.