Szálláshelyek helyett inkább az attrakciókat fejlesztik 2020-ig – ezt Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelentette ki a Figyelő hetilap és a Travelo utazási magazin közösen rendezett turisztikai szakmai konferenciáján.

Többet költenek a látnivalókra

A szerdai „A hazai turizmus, avagy a tartós kibontakozás titkai és trükkjei" című konferencián egyértelműen kiderült, hogy a Széchenyi 2020 program keretén belül újak lesznek a turizmusfejlesztési hangsúlyok. Mintegy 111 milliárd forint jut majd látványosság és szolgáltatásfejlesztésre, így például a világörökségi helyszíneken (vagy ilyen státusra váró területeken) megvalósuló egyedi ingatlanfelújításokra és tematikus túrákra, például vallási, sport vagy kultúra témakörben. Emellett 106 milliárd forintot fordítanak egyéb turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben.

A szálláshelyek kapacitásának növelése helyett tehát ezúttal az attrakciók fejlesztésére jut majd több központi támogatás. Csepreghy szerint egy attrakciókkal fejlődő régióban még inkább érdemes lesz piaci alapon beruházni; mindemellett úgy számol, hogy 2020-ra a turizmusban foglalkoztatottak száma akár 500 ezer főre is növekedhet. (Az idei első negyedévben a hazai turizmus bevételei 15 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.)

Olcsóbb szállásdíjak jöhetnek

A helyettes államtitkár szerint a szálláshelyek száma és minősége az előző évekhez képest kifejezetten javult. Ezzel egyetértett Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is, ugyanakkor hosszan sorolta a kihívásokat. A 2000-es évvel vetette össze a tavalyi trendeket és megállapította: az elmúlt 14 évben a német turisták száma 45 százalékkal csökkent, a rengeteg kapacitásbeli és minőségi bővülés dacára vidéken stagnált az éves vendégéjszakák száma, a válság miatt tömegesen veszteséges szállodák öldöklő árversenye, kuponakciói pedig rombolják profitot.

Niklai hozzátette, hogy a hotelek teljesítménymutatói terén egész Európában sereghajtók vagyunk. Ezért egy komplex adócsökkentési programra van szükség, amelynek tervét már a Szállodaszövetség és a Századvég ki is dolgozta. E javaslat szerint a szállásdíjakat terhelő mai 27 százalékos áfát 5 százalékra kellene csökkenteni, ugyanakkor bevezetnének egy 6 százalékos nemzeti marketing hozzájárulást, így mind a szálláshelyek, mind a kormányzat jól járna.

Airbnb: áldás vagy átok?

A konferencián szóba került a turizmusban egyre jobban terjedő Sharing Economy (Uber, Airbnb) jelensége is. Niklai Ákos szerint szükség van ezek valamilyen szintű szabályozására, hiszen a hivatalos szálláshelyek a rájuk rakódó rengeteg anyagi és adminisztratív teher miatt nagy hátránnyal indulnak. Még akkor is, ha az elmúlt időben alapvetően változtak meg az utazási szokások. A látogatók nagy része szeretne úgy utazni és olyan programokon részt venni, amelynek során közelről is megismeri az adott ország mindennapi életét, nem pedig úgy, hogy „múzeumlátogatóként" kezelve mutatják meg neki az ország, vagy a város nevezetességeit.

Egyedül nem megy

Legalábbis így lehetne összefoglalni Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnökének figyelmeztetését, amikor a megkopott Balaton márkanév megerősítésének szükségességéről beszélt. Ennek példájaként említette Balatonfüred és Siófok települését, amely még ma is egymással versenyez a turisták kegyeiért, ahelyett, hogy összefognának, és közösen próbálnának helytállni az egyre inkább nemzetközi szinten folyó versenyben. Elmondása szerint ez azért is fontos, mert a belföldi vendégek ma már nagyságrendileg hasonló összegért számos külhoni desztinációt is választhatnak.